Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

4x^{2}-12x+9-\left(x-5\right)^{2}=-23
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2x-3\right)^{2}).
4x^{2}-12x+9-\left(x^{2}-10x+25\right)=-23
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-5\right)^{2}).
4x^{2}-12x+9-x^{2}+10x-25=-23
x^{2}-10x+25 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
3x^{2}-12x+9+10x-25=-23
Összevonjuk a következőket: 4x^{2} és -x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
3x^{2}-2x+9-25=-23
Összevonjuk a következőket: -12x és 10x. Az eredmény -2x.
3x^{2}-2x-16=-23
Kivonjuk a(z) 25 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény -16.
3x^{2}-2x-16+23=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 23.
3x^{2}-2x+7=0
Összeadjuk a következőket: -16 és 23. Az eredmény 7.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\times 3\times 7}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) 7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\times 3\times 7}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-12\times 7}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-84}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 7.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{-80}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 4 és -84.
x=\frac{-\left(-2\right)±4\sqrt{5}i}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -80.
x=\frac{2±4\sqrt{5}i}{2\times 3}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2±4\sqrt{5}i}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{2+4\sqrt{5}i}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±4\sqrt{5}i}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 4i\sqrt{5}.
x=\frac{1+2\sqrt{5}i}{3}
2+4i\sqrt{5} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{-4\sqrt{5}i+2}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±4\sqrt{5}i}{6}). ± előjele negatív. 4i\sqrt{5} kivonása a következőből: 2.
x=\frac{-2\sqrt{5}i+1}{3}
2-4i\sqrt{5} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{1+2\sqrt{5}i}{3} x=\frac{-2\sqrt{5}i+1}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}-12x+9-\left(x-5\right)^{2}=-23
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2x-3\right)^{2}).
4x^{2}-12x+9-\left(x^{2}-10x+25\right)=-23
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-5\right)^{2}).
4x^{2}-12x+9-x^{2}+10x-25=-23
x^{2}-10x+25 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
3x^{2}-12x+9+10x-25=-23
Összevonjuk a következőket: 4x^{2} és -x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
3x^{2}-2x+9-25=-23
Összevonjuk a következőket: -12x és 10x. Az eredmény -2x.
3x^{2}-2x-16=-23
Kivonjuk a(z) 25 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény -16.
3x^{2}-2x=-23+16
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 16.
3x^{2}-2x=-7
Összeadjuk a következőket: -23 és 16. Az eredmény -7.
\frac{3x^{2}-2x}{3}=-\frac{7}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}-\frac{2}{3}x=-\frac{7}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}=-\frac{7}{3}+\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{2}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=-\frac{7}{3}+\frac{1}{9}
A(z) -\frac{1}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=-\frac{20}{9}
-\frac{7}{3} és \frac{1}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{3}\right)^{2}=-\frac{20}{9}
Tényezőkre x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{3}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{20}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{3}=\frac{2\sqrt{5}i}{3} x-\frac{1}{3}=-\frac{2\sqrt{5}i}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1+2\sqrt{5}i}{3} x=\frac{-2\sqrt{5}i+1}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{3}.