Kiértékelés
-2\sqrt{6}-7\approx -11,898979486
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{2}\right)^{2}-2\sqrt{2}\sqrt{3}+\left(\sqrt{3}\right)^{2}-2\times 3\sqrt{\frac{1}{3}}\sqrt{12}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\sqrt{2}-\sqrt{3}\right)^{2}).
2-2\sqrt{2}\sqrt{3}+\left(\sqrt{3}\right)^{2}-2\times 3\sqrt{\frac{1}{3}}\sqrt{12}
\sqrt{2} négyzete 2.
2-2\sqrt{6}+\left(\sqrt{3}\right)^{2}-2\times 3\sqrt{\frac{1}{3}}\sqrt{12}
\sqrt{2} és \sqrt{3} megszorozzuk a négyzetgyökér alatti számokat.
2-2\sqrt{6}+3-2\times 3\sqrt{\frac{1}{3}}\sqrt{12}
\sqrt{3} négyzete 3.
5-2\sqrt{6}-2\times 3\sqrt{\frac{1}{3}}\sqrt{12}
Összeadjuk a következőket: 2 és 3. Az eredmény 5.
5-2\sqrt{6}-6\sqrt{\frac{1}{3}}\sqrt{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3. Az eredmény 6.
5-2\sqrt{6}-6\times \frac{\sqrt{1}}{\sqrt{3}}\sqrt{12}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{1}{3}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{1}}{\sqrt{3}}.
5-2\sqrt{6}-6\times \frac{1}{\sqrt{3}}\sqrt{12}
Kiszámoljuk a(z) 1 négyzetgyökét. Az eredmény 1.
5-2\sqrt{6}-6\times \frac{\sqrt{3}}{\left(\sqrt{3}\right)^{2}}\sqrt{12}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{1}{\sqrt{3}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{3}.
5-2\sqrt{6}-6\times \frac{\sqrt{3}}{3}\sqrt{12}
\sqrt{3} négyzete 3.
5-2\sqrt{6}-6\times \frac{\sqrt{3}}{3}\times 2\sqrt{3}
Szorzattá alakítjuk a(z) 12=2^{2}\times 3 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{2^{2}\times 3}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{2^{2}}\sqrt{3}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2^{2}.
5-2\sqrt{6}-12\times \frac{\sqrt{3}}{3}\sqrt{3}
Összeszorozzuk a következőket: 6 és 2. Az eredmény 12.
5-2\sqrt{6}-4\sqrt{3}\sqrt{3}
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: 12 és 3.
5-2\sqrt{6}-4\times 3
Összeszorozzuk a következőket: \sqrt{3} és \sqrt{3}. Az eredmény 3.
5-2\sqrt{6}-12
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 3. Az eredmény 12.
-7-2\sqrt{6}
Kivonjuk a(z) 12 értékből a(z) 5 értéket. Az eredmény -7.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}