Megoldás a(z) u változóra
u=-1
u=-2
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
u^{2}+2u+1=2u^{2}+5u+3
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(u+1\right)^{2}).
u^{2}+2u+1-2u^{2}=5u+3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2u^{2}.
-u^{2}+2u+1=5u+3
Összevonjuk a következőket: u^{2} és -2u^{2}. Az eredmény -u^{2}.
-u^{2}+2u+1-5u=3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5u.
-u^{2}-3u+1=3
Összevonjuk a következőket: 2u és -5u. Az eredmény -3u.
-u^{2}-3u+1-3=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3.
-u^{2}-3u-2=0
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -2.
a+b=-3 ab=-\left(-2\right)=2
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -u^{2}+au+bu-2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=-2
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-u^{2}-u\right)+\left(-2u-2\right)
Átírjuk az értéket (-u^{2}-3u-2) \left(-u^{2}-u\right)+\left(-2u-2\right) alakban.
u\left(-u-1\right)+2\left(-u-1\right)
A u a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(-u-1\right)\left(u+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -u-1 általános kifejezést a zárójelből.
u=-1 u=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -u-1=0 és a u+2=0.
u^{2}+2u+1=2u^{2}+5u+3
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(u+1\right)^{2}).
u^{2}+2u+1-2u^{2}=5u+3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2u^{2}.
-u^{2}+2u+1=5u+3
Összevonjuk a következőket: u^{2} és -2u^{2}. Az eredmény -u^{2}.
-u^{2}+2u+1-5u=3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5u.
-u^{2}-3u+1=3
Összevonjuk a következőket: 2u és -5u. Az eredmény -3u.
-u^{2}-3u+1-3=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3.
-u^{2}-3u-2=0
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -2.
u=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}-4\left(-1\right)\left(-2\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -3 értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
u=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-4\left(-1\right)\left(-2\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
u=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9+4\left(-2\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
u=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-8}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -2.
u=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{1}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 9 és -8.
u=\frac{-\left(-3\right)±1}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
u=\frac{3±1}{2\left(-1\right)}
-3 ellentettje 3.
u=\frac{3±1}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
u=\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (u=\frac{3±1}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és 1.
u=-2
4 elosztása a következővel: -2.
u=\frac{2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (u=\frac{3±1}{-2}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: 3.
u=-1
2 elosztása a következővel: -2.
u=-2 u=-1
Megoldottuk az egyenletet.
u^{2}+2u+1=2u^{2}+5u+3
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(u+1\right)^{2}).
u^{2}+2u+1-2u^{2}=5u+3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2u^{2}.
-u^{2}+2u+1=5u+3
Összevonjuk a következőket: u^{2} és -2u^{2}. Az eredmény -u^{2}.
-u^{2}+2u+1-5u=3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5u.
-u^{2}-3u+1=3
Összevonjuk a következőket: 2u és -5u. Az eredmény -3u.
-u^{2}-3u=3-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
-u^{2}-3u=2
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 2.
\frac{-u^{2}-3u}{-1}=\frac{2}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
u^{2}+\left(-\frac{3}{-1}\right)u=\frac{2}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
u^{2}+3u=\frac{2}{-1}
-3 elosztása a következővel: -1.
u^{2}+3u=-2
2 elosztása a következővel: -1.
u^{2}+3u+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}=-2+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
u^{2}+3u+\frac{9}{4}=-2+\frac{9}{4}
A(z) \frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
u^{2}+3u+\frac{9}{4}=\frac{1}{4}
Összeadjuk a következőket: -2 és \frac{9}{4}.
\left(u+\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{1}{4}
Tényezőkre u^{2}+3u+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(u+\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
u+\frac{3}{2}=\frac{1}{2} u+\frac{3}{2}=-\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk.
u=-1 u=-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}