Megoldás a(z) E változóra
\left\{\begin{matrix}E=\frac{\pi \left(\sigma _{1}-v\sigma _{3}-v\sigma _{2}\right)}{\epsilon }\text{, }&\sigma _{1}\neq v\left(\sigma _{2}+\sigma _{3}\right)\text{ and }\epsilon \neq 0\text{ and }\sigma _{1}\neq v\sigma _{2}+v\sigma _{3}\\E\neq 0\text{, }&\epsilon =0\text{ and }\sigma _{1}=v\left(\sigma _{2}+\sigma _{3}\right)\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) v változóra
\left\{\begin{matrix}v=\frac{\pi \sigma _{1}-E\epsilon }{\pi \left(\sigma _{2}+\sigma _{3}\right)}\text{, }&E\neq 0\text{ and }\sigma _{2}\neq -\sigma _{3}\\v\in \mathrm{R}\text{, }&\sigma _{1}=\frac{E\epsilon }{\pi }\text{ and }\sigma _{2}=-\sigma _{3}\text{ and }E\neq 0\end{matrix}\right,
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\epsilon E=\pi \left(\sigma _{1}-v\left(\sigma _{2}+\sigma _{3}\right)\right)
A változó (E) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: E.
\epsilon E=\pi \left(\sigma _{1}-\left(v\sigma _{2}+v\sigma _{3}\right)\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: v és \sigma _{2}+\sigma _{3}.
\epsilon E=\pi \left(\sigma _{1}-v\sigma _{2}-v\sigma _{3}\right)
v\sigma _{2}+v\sigma _{3} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
\epsilon E=\pi \sigma _{1}-\pi v\sigma _{2}-\pi v\sigma _{3}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \pi és \sigma _{1}-v\sigma _{2}-v\sigma _{3}.
\epsilon E=\pi \sigma _{1}-\pi v\sigma _{3}-\pi v\sigma _{2}
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\epsilon E}{\epsilon }=\frac{\pi \left(\sigma _{1}-v\sigma _{3}-v\sigma _{2}\right)}{\epsilon }
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: \epsilon .
E=\frac{\pi \left(\sigma _{1}-v\sigma _{3}-v\sigma _{2}\right)}{\epsilon }
A(z) \epsilon értékkel való osztás eltünteti a(z) \epsilon értékkel való szorzást.
E=\frac{\pi \left(\sigma _{1}-v\sigma _{3}-v\sigma _{2}\right)}{\epsilon }\text{, }E\neq 0
A változó (E) értéke nem lehet 0.
\epsilon E=\pi \left(\sigma _{1}-v\left(\sigma _{2}+\sigma _{3}\right)\right)
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: E.
\epsilon E=\pi \left(\sigma _{1}-\left(v\sigma _{2}+v\sigma _{3}\right)\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: v és \sigma _{2}+\sigma _{3}.
\epsilon E=\pi \left(\sigma _{1}-v\sigma _{2}-v\sigma _{3}\right)
v\sigma _{2}+v\sigma _{3} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
\epsilon E=\pi \sigma _{1}-\pi v\sigma _{2}-\pi v\sigma _{3}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \pi és \sigma _{1}-v\sigma _{2}-v\sigma _{3}.
\pi \sigma _{1}-\pi v\sigma _{2}-\pi v\sigma _{3}=\epsilon E
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-\pi v\sigma _{2}-\pi v\sigma _{3}=\epsilon E-\pi \sigma _{1}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \pi \sigma _{1}.
-\pi v\sigma _{2}-\pi v\sigma _{3}=E\epsilon -\pi \sigma _{1}
Átrendezzük a tagokat.
\left(-\pi \sigma _{2}-\pi \sigma _{3}\right)v=E\epsilon -\pi \sigma _{1}
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel v.
\frac{\left(-\pi \sigma _{2}-\pi \sigma _{3}\right)v}{-\pi \sigma _{2}-\pi \sigma _{3}}=\frac{E\epsilon -\pi \sigma _{1}}{-\pi \sigma _{2}-\pi \sigma _{3}}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -\pi \sigma _{2}-\pi \sigma _{3}.
v=\frac{E\epsilon -\pi \sigma _{1}}{-\pi \sigma _{2}-\pi \sigma _{3}}
A(z) -\pi \sigma _{2}-\pi \sigma _{3} értékkel való osztás eltünteti a(z) -\pi \sigma _{2}-\pi \sigma _{3} értékkel való szorzást.
v=\frac{E\epsilon -\pi \sigma _{1}}{-\pi \left(\sigma _{2}+\sigma _{3}\right)}
\epsilon E-\pi \sigma _{1} elosztása a következővel: -\pi \sigma _{2}-\pi \sigma _{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}