Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{21} + 1}{2} \approx 2,791287847
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{x+5}\right)^{2}=x^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x+5=x^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x+5} érték 2. hatványát. Az eredmény x+5.
x+5-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-x^{2}+x+5=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\left(-1\right)\times 5}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) 5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\left(-1\right)\times 5}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1+4\times 5}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-1±\sqrt{1+20}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 5.
x=\frac{-1±\sqrt{21}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 1 és 20.
x=\frac{-1±\sqrt{21}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{\sqrt{21}-1}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±\sqrt{21}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és \sqrt{21}.
x=\frac{1-\sqrt{21}}{2}
-1+\sqrt{21} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-\sqrt{21}-1}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±\sqrt{21}}{-2}). ± előjele negatív. \sqrt{21} kivonása a következőből: -1.
x=\frac{\sqrt{21}+1}{2}
-1-\sqrt{21} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{1-\sqrt{21}}{2} x=\frac{\sqrt{21}+1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
\sqrt{\frac{1-\sqrt{21}}{2}+5}=\frac{1-\sqrt{21}}{2}
Behelyettesítjük a(z) \frac{1-\sqrt{21}}{2} értéket x helyére a(z) \sqrt{x+5}=x egyenletben.
-\left(\frac{1}{2}-\frac{1}{2}\times 21^{\frac{1}{2}}\right)=\frac{1}{2}-\frac{1}{2}\times 21^{\frac{1}{2}}
Egyszerűsítünk. Az x=\frac{1-\sqrt{21}}{2} értéke nem felel meg az egyenletbe, mert a bal és a jobb oldali két oldal az egyenletjel.
\sqrt{\frac{\sqrt{21}+1}{2}+5}=\frac{\sqrt{21}+1}{2}
Behelyettesítjük a(z) \frac{\sqrt{21}+1}{2} értéket x helyére a(z) \sqrt{x+5}=x egyenletben.
\frac{1}{2}+\frac{1}{2}\times 21^{\frac{1}{2}}=\frac{1}{2}\times 21^{\frac{1}{2}}+\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk. A(z) x=\frac{\sqrt{21}+1}{2} érték kielégíti az egyenletet.
x=\frac{\sqrt{21}+1}{2}
A(z) \sqrt{x+5}=x egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}