Megoldás a(z) x változóra
x=-2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{x+3}+\sqrt{x+6}\right)^{2}=\left(\sqrt{x+11}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
\left(\sqrt{x+3}\right)^{2}+2\sqrt{x+3}\sqrt{x+6}+\left(\sqrt{x+6}\right)^{2}=\left(\sqrt{x+11}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\sqrt{x+3}+\sqrt{x+6}\right)^{2}).
x+3+2\sqrt{x+3}\sqrt{x+6}+\left(\sqrt{x+6}\right)^{2}=\left(\sqrt{x+11}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x+3} érték 2. hatványát. Az eredmény x+3.
x+3+2\sqrt{x+3}\sqrt{x+6}+x+6=\left(\sqrt{x+11}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x+6} érték 2. hatványát. Az eredmény x+6.
2x+3+2\sqrt{x+3}\sqrt{x+6}+6=\left(\sqrt{x+11}\right)^{2}
Összevonjuk a következőket: x és x. Az eredmény 2x.
2x+9+2\sqrt{x+3}\sqrt{x+6}=\left(\sqrt{x+11}\right)^{2}
Összeadjuk a következőket: 3 és 6. Az eredmény 9.
2x+9+2\sqrt{x+3}\sqrt{x+6}=x+11
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x+11} érték 2. hatványát. Az eredmény x+11.
2\sqrt{x+3}\sqrt{x+6}=x+11-\left(2x+9\right)
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2x+9.
2\sqrt{x+3}\sqrt{x+6}=x+11-2x-9
2x+9 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
2\sqrt{x+3}\sqrt{x+6}=-x+11-9
Összevonjuk a következőket: x és -2x. Az eredmény -x.
2\sqrt{x+3}\sqrt{x+6}=-x+2
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) 11 értéket. Az eredmény 2.
\left(2\sqrt{x+3}\sqrt{x+6}\right)^{2}=\left(-x+2\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
2^{2}\left(\sqrt{x+3}\right)^{2}\left(\sqrt{x+6}\right)^{2}=\left(-x+2\right)^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(2\sqrt{x+3}\sqrt{x+6}\right)^{2}.
4\left(\sqrt{x+3}\right)^{2}\left(\sqrt{x+6}\right)^{2}=\left(-x+2\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
4\left(x+3\right)\left(\sqrt{x+6}\right)^{2}=\left(-x+2\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x+3} érték 2. hatványát. Az eredmény x+3.
4\left(x+3\right)\left(x+6\right)=\left(-x+2\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x+6} érték 2. hatványát. Az eredmény x+6.
\left(4x+12\right)\left(x+6\right)=\left(-x+2\right)^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és x+3.
4x^{2}+24x+12x+72=\left(-x+2\right)^{2}
Felhasználjuk a disztributivitást úgy, hogy a kifejezés (4x+12) minden tagját megszorozzuk a másik kifejezés (x+6) minden tagjával.
4x^{2}+36x+72=\left(-x+2\right)^{2}
Összevonjuk a következőket: 24x és 12x. Az eredmény 36x.
4x^{2}+36x+72=x^{2}-4x+4
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(-x+2\right)^{2}).
4x^{2}+36x+72-x^{2}=-4x+4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
3x^{2}+36x+72=-4x+4
Összevonjuk a következőket: 4x^{2} és -x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
3x^{2}+36x+72+4x=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4x.
3x^{2}+40x+72=4
Összevonjuk a következőket: 36x és 4x. Az eredmény 40x.
3x^{2}+40x+72-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
3x^{2}+40x+68=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 72 értéket. Az eredmény 68.
a+b=40 ab=3\times 68=204
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx+68 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,204 2,102 3,68 4,51 6,34 12,17
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 204.
1+204=205 2+102=104 3+68=71 4+51=55 6+34=40 12+17=29
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=6 b=34
A megoldás az a pár, amelynek összege 40.
\left(3x^{2}+6x\right)+\left(34x+68\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}+40x+68) \left(3x^{2}+6x\right)+\left(34x+68\right) alakban.
3x\left(x+2\right)+34\left(x+2\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 34 faktort.
\left(x+2\right)\left(3x+34\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x+2 általános kifejezést a zárójelből.
x=-2 x=-\frac{34}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x+2=0 és a 3x+34=0.
\sqrt{-\frac{34}{3}+3}+\sqrt{-\frac{34}{3}+6}=\sqrt{-\frac{34}{3}+11}
Behelyettesítjük a(z) -\frac{34}{3} értéket x helyére a(z) \sqrt{x+3}+\sqrt{x+6}=\sqrt{x+11} egyenletben. A kifejezés \sqrt{-\frac{34}{3}+3} nincs definiálva, mert a radicand nem lehet negatív.
\sqrt{-2+3}+\sqrt{-2+6}=\sqrt{-2+11}
Behelyettesítjük a(z) -2 értéket x helyére a(z) \sqrt{x+3}+\sqrt{x+6}=\sqrt{x+11} egyenletben.
3=3
Egyszerűsítünk. A(z) x=-2 érték kielégíti az egyenletet.
x=-2
A(z) \sqrt{x+3}+\sqrt{x+6}=\sqrt{x+11} egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}