Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{3-\sqrt{5}}{2}\approx 0,381966011
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{x}=7-6-x
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: x.
\sqrt{x}=1-x
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) 7 értéket. Az eredmény 1.
\left(\sqrt{x}\right)^{2}=\left(1-x\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x=\left(1-x\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x} érték 2. hatványát. Az eredmény x.
x=1-2x+x^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(1-x\right)^{2}).
x-1=-2x+x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
x-1+2x=x^{2}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
3x-1=x^{2}
Összevonjuk a következőket: x és 2x. Az eredmény 3x.
3x-1-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-x^{2}+3x-1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\left(-1\right)\left(-1\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 3 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-3±\sqrt{9-4\left(-1\right)\left(-1\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x=\frac{-3±\sqrt{9+4\left(-1\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-3±\sqrt{9-4}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -1.
x=\frac{-3±\sqrt{5}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 9 és -4.
x=\frac{-3±\sqrt{5}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{\sqrt{5}-3}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±\sqrt{5}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és \sqrt{5}.
x=\frac{3-\sqrt{5}}{2}
-3+\sqrt{5} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-\sqrt{5}-3}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±\sqrt{5}}{-2}). ± előjele negatív. \sqrt{5} kivonása a következőből: -3.
x=\frac{\sqrt{5}+3}{2}
-3-\sqrt{5} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{3-\sqrt{5}}{2} x=\frac{\sqrt{5}+3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
\sqrt{\frac{3-\sqrt{5}}{2}}+\frac{3-\sqrt{5}}{2}=7-6
Behelyettesítjük a(z) \frac{3-\sqrt{5}}{2} értéket x helyére a(z) \sqrt{x}+x=7-6 egyenletben.
1=1
Egyszerűsítünk. A(z) x=\frac{3-\sqrt{5}}{2} érték kielégíti az egyenletet.
\sqrt{\frac{\sqrt{5}+3}{2}}+\frac{\sqrt{5}+3}{2}=7-6
Behelyettesítjük a(z) \frac{\sqrt{5}+3}{2} értéket x helyére a(z) \sqrt{x}+x=7-6 egyenletben.
2+5^{\frac{1}{2}}=1
Egyszerűsítünk. A x=\frac{\sqrt{5}+3}{2} értéke nem felel meg az egyenletbe.
x=\frac{3-\sqrt{5}}{2}
A(z) \sqrt{x}=1-x egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}