Megoldás a(z) x változóra
x=5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{6+\sqrt{x+4}}\right)^{2}=\left(\sqrt{2x-1}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
6+\sqrt{x+4}=\left(\sqrt{2x-1}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{6+\sqrt{x+4}} érték 2. hatványát. Az eredmény 6+\sqrt{x+4}.
6+\sqrt{x+4}=2x-1
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2x-1} érték 2. hatványát. Az eredmény 2x-1.
\sqrt{x+4}=2x-1-6
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 6.
\sqrt{x+4}=2x-7
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) -1 értéket. Az eredmény -7.
\left(\sqrt{x+4}\right)^{2}=\left(2x-7\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x+4=\left(2x-7\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x+4} érték 2. hatványát. Az eredmény x+4.
x+4=4x^{2}-28x+49
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2x-7\right)^{2}).
x+4-4x^{2}=-28x+49
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x^{2}.
x+4-4x^{2}+28x=49
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 28x.
29x+4-4x^{2}=49
Összevonjuk a következőket: x és 28x. Az eredmény 29x.
29x+4-4x^{2}-49=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 49.
29x-45-4x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 49 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -45.
-4x^{2}+29x-45=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=29 ab=-4\left(-45\right)=180
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -4x^{2}+ax+bx-45 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,180 2,90 3,60 4,45 5,36 6,30 9,20 10,18 12,15
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 180.
1+180=181 2+90=92 3+60=63 4+45=49 5+36=41 6+30=36 9+20=29 10+18=28 12+15=27
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=20 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 29.
\left(-4x^{2}+20x\right)+\left(9x-45\right)
Átírjuk az értéket (-4x^{2}+29x-45) \left(-4x^{2}+20x\right)+\left(9x-45\right) alakban.
4x\left(-x+5\right)-9\left(-x+5\right)
A 4x a második csoportban lévő első és -9 faktort.
\left(-x+5\right)\left(4x-9\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+5 általános kifejezést a zárójelből.
x=5 x=\frac{9}{4}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+5=0 és a 4x-9=0.
\sqrt{6+\sqrt{5+4}}=\sqrt{2\times 5-1}
Behelyettesítjük a(z) 5 értéket x helyére a(z) \sqrt{6+\sqrt{x+4}}=\sqrt{2x-1} egyenletben.
3=3
Egyszerűsítünk. A(z) x=5 érték kielégíti az egyenletet.
\sqrt{6+\sqrt{\frac{9}{4}+4}}=\sqrt{2\times \frac{9}{4}-1}
Behelyettesítjük a(z) \frac{9}{4} értéket x helyére a(z) \sqrt{6+\sqrt{x+4}}=\sqrt{2x-1} egyenletben.
\frac{1}{2}\times 34^{\frac{1}{2}}=\frac{1}{2}\times 14^{\frac{1}{2}}
Egyszerűsítünk. A x=\frac{9}{4} értéke nem felel meg az egyenletbe.
\sqrt{6+\sqrt{5+4}}=\sqrt{2\times 5-1}
Behelyettesítjük a(z) 5 értéket x helyére a(z) \sqrt{6+\sqrt{x+4}}=\sqrt{2x-1} egyenletben.
3=3
Egyszerűsítünk. A(z) x=5 érték kielégíti az egyenletet.
x=5
A(z) \sqrt{\sqrt{x+4}+6}=\sqrt{2x-1} egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}