Megoldás a(z) n változóra
n=\sqrt{7}+2\approx 4,645751311
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{4n+3}\right)^{2}=n^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
4n+3=n^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{4n+3} érték 2. hatványát. Az eredmény 4n+3.
4n+3-n^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: n^{2}.
-n^{2}+4n+3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
n=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\left(-1\right)\times 3}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) 3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
n=\frac{-4±\sqrt{16-4\left(-1\right)\times 3}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
n=\frac{-4±\sqrt{16+4\times 3}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
n=\frac{-4±\sqrt{16+12}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 3.
n=\frac{-4±\sqrt{28}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 16 és 12.
n=\frac{-4±2\sqrt{7}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 28.
n=\frac{-4±2\sqrt{7}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
n=\frac{2\sqrt{7}-4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-4±2\sqrt{7}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 2\sqrt{7}.
n=2-\sqrt{7}
-4+2\sqrt{7} elosztása a következővel: -2.
n=\frac{-2\sqrt{7}-4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-4±2\sqrt{7}}{-2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{7} kivonása a következőből: -4.
n=\sqrt{7}+2
-4-2\sqrt{7} elosztása a következővel: -2.
n=2-\sqrt{7} n=\sqrt{7}+2
Megoldottuk az egyenletet.
\sqrt{4\left(2-\sqrt{7}\right)+3}=2-\sqrt{7}
Behelyettesítjük a(z) 2-\sqrt{7} értéket n helyére a(z) \sqrt{4n+3}=n egyenletben.
7^{\frac{1}{2}}-2=2-7^{\frac{1}{2}}
Egyszerűsítünk. Az n=2-\sqrt{7} értéke nem felel meg az egyenletbe, mert a bal és a jobb oldali két oldal az egyenletjel.
\sqrt{4\left(\sqrt{7}+2\right)+3}=\sqrt{7}+2
Behelyettesítjük a(z) \sqrt{7}+2 értéket n helyére a(z) \sqrt{4n+3}=n egyenletben.
2+7^{\frac{1}{2}}=2+7^{\frac{1}{2}}
Egyszerűsítünk. A(z) n=\sqrt{7}+2 érték kielégíti az egyenletet.
n=\sqrt{7}+2
A(z) \sqrt{4n+3}=n egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}