Megoldás a(z) x változóra
x=-1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{3x+12}-1\right)^{2}=\left(\sqrt{5x+9}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
\left(\sqrt{3x+12}\right)^{2}-2\sqrt{3x+12}+1=\left(\sqrt{5x+9}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\sqrt{3x+12}-1\right)^{2}).
3x+12-2\sqrt{3x+12}+1=\left(\sqrt{5x+9}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{3x+12} érték 2. hatványát. Az eredmény 3x+12.
3x+13-2\sqrt{3x+12}=\left(\sqrt{5x+9}\right)^{2}
Összeadjuk a következőket: 12 és 1. Az eredmény 13.
3x+13-2\sqrt{3x+12}=5x+9
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{5x+9} érték 2. hatványát. Az eredmény 5x+9.
-2\sqrt{3x+12}=5x+9-\left(3x+13\right)
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3x+13.
-2\sqrt{3x+12}=5x+9-3x-13
3x+13 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-2\sqrt{3x+12}=2x+9-13
Összevonjuk a következőket: 5x és -3x. Az eredmény 2x.
-2\sqrt{3x+12}=2x-4
Kivonjuk a(z) 13 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény -4.
\left(-2\sqrt{3x+12}\right)^{2}=\left(2x-4\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
\left(-2\right)^{2}\left(\sqrt{3x+12}\right)^{2}=\left(2x-4\right)^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(-2\sqrt{3x+12}\right)^{2}.
4\left(\sqrt{3x+12}\right)^{2}=\left(2x-4\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) -2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
4\left(3x+12\right)=\left(2x-4\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{3x+12} érték 2. hatványát. Az eredmény 3x+12.
12x+48=\left(2x-4\right)^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és 3x+12.
12x+48=4x^{2}-16x+16
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2x-4\right)^{2}).
12x+48-4x^{2}=-16x+16
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x^{2}.
12x+48-4x^{2}+16x=16
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 16x.
28x+48-4x^{2}=16
Összevonjuk a következőket: 12x és 16x. Az eredmény 28x.
28x+48-4x^{2}-16=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16.
28x+32-4x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) 48 értéket. Az eredmény 32.
7x+8-x^{2}=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
-x^{2}+7x+8=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=7 ab=-8=-8
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,8 -2,4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -8.
-1+8=7 -2+4=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=8 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege 7.
\left(-x^{2}+8x\right)+\left(-x+8\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+7x+8) \left(-x^{2}+8x\right)+\left(-x+8\right) alakban.
-x\left(x-8\right)-\left(x-8\right)
A -x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(x-8\right)\left(-x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-8 általános kifejezést a zárójelből.
x=8 x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-8=0 és a -x-1=0.
\sqrt{3\times 8+12}-1=\sqrt{5\times 8+9}
Behelyettesítjük a(z) 8 értéket x helyére a(z) \sqrt{3x+12}-1=\sqrt{5x+9} egyenletben.
5=7
Egyszerűsítünk. A x=8 értéke nem felel meg az egyenletbe.
\sqrt{3\left(-1\right)+12}-1=\sqrt{5\left(-1\right)+9}
Behelyettesítjük a(z) -1 értéket x helyére a(z) \sqrt{3x+12}-1=\sqrt{5x+9} egyenletben.
2=2
Egyszerűsítünk. A(z) x=-1 érték kielégíti az egyenletet.
x=-1
A(z) \sqrt{3x+12}-1=\sqrt{5x+9} egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}