Megoldás a(z) x változóra
x=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{2x-3}=4-\sqrt{4x+1}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \sqrt{4x+1}.
\left(\sqrt{2x-3}\right)^{2}=\left(4-\sqrt{4x+1}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
2x-3=\left(4-\sqrt{4x+1}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2x-3} érték 2. hatványát. Az eredmény 2x-3.
2x-3=16-8\sqrt{4x+1}+\left(\sqrt{4x+1}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(4-\sqrt{4x+1}\right)^{2}).
2x-3=16-8\sqrt{4x+1}+4x+1
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{4x+1} érték 2. hatványát. Az eredmény 4x+1.
2x-3=17-8\sqrt{4x+1}+4x
Összeadjuk a következőket: 16 és 1. Az eredmény 17.
2x-3-\left(17+4x\right)=-8\sqrt{4x+1}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 17+4x.
2x-3-17-4x=-8\sqrt{4x+1}
17+4x ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
2x-20-4x=-8\sqrt{4x+1}
Kivonjuk a(z) 17 értékből a(z) -3 értéket. Az eredmény -20.
-2x-20=-8\sqrt{4x+1}
Összevonjuk a következőket: 2x és -4x. Az eredmény -2x.
\left(-2x-20\right)^{2}=\left(-8\sqrt{4x+1}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
4x^{2}+80x+400=\left(-8\sqrt{4x+1}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(-2x-20\right)^{2}).
4x^{2}+80x+400=\left(-8\right)^{2}\left(\sqrt{4x+1}\right)^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(-8\sqrt{4x+1}\right)^{2}.
4x^{2}+80x+400=64\left(\sqrt{4x+1}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) -8 érték 2. hatványát. Az eredmény 64.
4x^{2}+80x+400=64\left(4x+1\right)
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{4x+1} érték 2. hatványát. Az eredmény 4x+1.
4x^{2}+80x+400=256x+64
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 64 és 4x+1.
4x^{2}+80x+400-256x=64
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 256x.
4x^{2}-176x+400=64
Összevonjuk a következőket: 80x és -256x. Az eredmény -176x.
4x^{2}-176x+400-64=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 64.
4x^{2}-176x+336=0
Kivonjuk a(z) 64 értékből a(z) 400 értéket. Az eredmény 336.
x=\frac{-\left(-176\right)±\sqrt{\left(-176\right)^{2}-4\times 4\times 336}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) -176 értéket b-be és a(z) 336 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-176\right)±\sqrt{30976-4\times 4\times 336}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -176.
x=\frac{-\left(-176\right)±\sqrt{30976-16\times 336}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-\left(-176\right)±\sqrt{30976-5376}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 336.
x=\frac{-\left(-176\right)±\sqrt{25600}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 30976 és -5376.
x=\frac{-\left(-176\right)±160}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25600.
x=\frac{176±160}{2\times 4}
-176 ellentettje 176.
x=\frac{176±160}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{336}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{176±160}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 176 és 160.
x=42
336 elosztása a következővel: 8.
x=\frac{16}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{176±160}{8}). ± előjele negatív. 160 kivonása a következőből: 176.
x=2
16 elosztása a következővel: 8.
x=42 x=2
Megoldottuk az egyenletet.
\sqrt{2\times 42-3}+\sqrt{4\times 42+1}=4
Behelyettesítjük a(z) 42 értéket x helyére a(z) \sqrt{2x-3}+\sqrt{4x+1}=4 egyenletben.
22=4
Egyszerűsítünk. A x=42 értéke nem felel meg az egyenletbe.
\sqrt{2\times 2-3}+\sqrt{4\times 2+1}=4
Behelyettesítjük a(z) 2 értéket x helyére a(z) \sqrt{2x-3}+\sqrt{4x+1}=4 egyenletben.
4=4
Egyszerűsítünk. A(z) x=2 érték kielégíti az egyenletet.
x=2
A(z) \sqrt{2x-3}=-\sqrt{4x+1}+4 egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}