Megoldás a(z) x változóra
x=14
x=6
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{2x-3}\right)^{2}=\left(2+\sqrt{x-5}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
2x-3=\left(2+\sqrt{x-5}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2x-3} érték 2. hatványát. Az eredmény 2x-3.
2x-3=4+4\sqrt{x-5}+\left(\sqrt{x-5}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2+\sqrt{x-5}\right)^{2}).
2x-3=4+4\sqrt{x-5}+x-5
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x-5} érték 2. hatványát. Az eredmény x-5.
2x-3=-1+4\sqrt{x-5}+x
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -1.
2x-3-\left(-1+x\right)=4\sqrt{x-5}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: -1+x.
2x-3+1-x=4\sqrt{x-5}
-1+x ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
2x-2-x=4\sqrt{x-5}
Összeadjuk a következőket: -3 és 1. Az eredmény -2.
x-2=4\sqrt{x-5}
Összevonjuk a következőket: 2x és -x. Az eredmény x.
\left(x-2\right)^{2}=\left(4\sqrt{x-5}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x^{2}-4x+4=\left(4\sqrt{x-5}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
x^{2}-4x+4=4^{2}\left(\sqrt{x-5}\right)^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(4\sqrt{x-5}\right)^{2}.
x^{2}-4x+4=16\left(\sqrt{x-5}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) 4 érték 2. hatványát. Az eredmény 16.
x^{2}-4x+4=16\left(x-5\right)
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x-5} érték 2. hatványát. Az eredmény x-5.
x^{2}-4x+4=16x-80
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 16 és x-5.
x^{2}-4x+4-16x=-80
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16x.
x^{2}-20x+4=-80
Összevonjuk a következőket: -4x és -16x. Az eredmény -20x.
x^{2}-20x+4+80=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 80.
x^{2}-20x+84=0
Összeadjuk a következőket: 4 és 80. Az eredmény 84.
a+b=-20 ab=84
Az egyenlet megoldásához x^{2}-20x+84 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-84 -2,-42 -3,-28 -4,-21 -6,-14 -7,-12
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 84.
-1-84=-85 -2-42=-44 -3-28=-31 -4-21=-25 -6-14=-20 -7-12=-19
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-14 b=-6
A megoldás az a pár, amelynek összege -20.
\left(x-14\right)\left(x-6\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=14 x=6
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-14=0 és a x-6=0.
\sqrt{2\times 14-3}=2+\sqrt{14-5}
Behelyettesítjük a(z) 14 értéket x helyére a(z) \sqrt{2x-3}=2+\sqrt{x-5} egyenletben.
5=5
Egyszerűsítünk. A(z) x=14 érték kielégíti az egyenletet.
\sqrt{2\times 6-3}=2+\sqrt{6-5}
Behelyettesítjük a(z) 6 értéket x helyére a(z) \sqrt{2x-3}=2+\sqrt{x-5} egyenletben.
3=3
Egyszerűsítünk. A(z) x=6 érték kielégíti az egyenletet.
x=14 x=6
A(z) \sqrt{2x-3}=\sqrt{x-5}+2 egyenlet összes megoldásának felsorolása
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}