Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Megosztás

\left(\sqrt{\frac{1}{2}+\frac{1}{4}+\frac{1}{8}+\frac{1}{16}+\frac{1}{2}x}\right)^{2}=x^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
\left(\sqrt{\frac{2}{4}+\frac{1}{4}+\frac{1}{8}+\frac{1}{16}+\frac{1}{2}x}\right)^{2}=x^{2}
2 és 4 legkisebb közös többszöröse 4. Átalakítjuk a számokat (\frac{1}{2} és \frac{1}{4}) törtekké, amelyek nevezője 4.
\left(\sqrt{\frac{2+1}{4}+\frac{1}{8}+\frac{1}{16}+\frac{1}{2}x}\right)^{2}=x^{2}
Mivel \frac{2}{4} és \frac{1}{4} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\left(\sqrt{\frac{3}{4}+\frac{1}{8}+\frac{1}{16}+\frac{1}{2}x}\right)^{2}=x^{2}
Összeadjuk a következőket: 2 és 1. Az eredmény 3.
\left(\sqrt{\frac{6}{8}+\frac{1}{8}+\frac{1}{16}+\frac{1}{2}x}\right)^{2}=x^{2}
4 és 8 legkisebb közös többszöröse 8. Átalakítjuk a számokat (\frac{3}{4} és \frac{1}{8}) törtekké, amelyek nevezője 8.
\left(\sqrt{\frac{6+1}{8}+\frac{1}{16}+\frac{1}{2}x}\right)^{2}=x^{2}
Mivel \frac{6}{8} és \frac{1}{8} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\left(\sqrt{\frac{7}{8}+\frac{1}{16}+\frac{1}{2}x}\right)^{2}=x^{2}
Összeadjuk a következőket: 6 és 1. Az eredmény 7.
\left(\sqrt{\frac{14}{16}+\frac{1}{16}+\frac{1}{2}x}\right)^{2}=x^{2}
8 és 16 legkisebb közös többszöröse 16. Átalakítjuk a számokat (\frac{7}{8} és \frac{1}{16}) törtekké, amelyek nevezője 16.
\left(\sqrt{\frac{14+1}{16}+\frac{1}{2}x}\right)^{2}=x^{2}
Mivel \frac{14}{16} és \frac{1}{16} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\left(\sqrt{\frac{15}{16}+\frac{1}{2}x}\right)^{2}=x^{2}
Összeadjuk a következőket: 14 és 1. Az eredmény 15.
\frac{15}{16}+\frac{1}{2}x=x^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{\frac{15}{16}+\frac{1}{2}x} érték 2. hatványát. Az eredmény \frac{15}{16}+\frac{1}{2}x.
\frac{15}{16}+\frac{1}{2}x-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{15}{16}=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\frac{1}{2}±\sqrt{\left(\frac{1}{2}\right)^{2}-4\left(-1\right)\times \frac{15}{16}}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) \frac{1}{2} értéket b-be és a(z) \frac{15}{16} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\frac{1}{2}±\sqrt{\frac{1}{4}-4\left(-1\right)\times \frac{15}{16}}}{2\left(-1\right)}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\frac{1}{2}±\sqrt{\frac{1}{4}+4\times \frac{15}{16}}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\frac{1}{2}±\sqrt{\frac{1+15}{4}}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és \frac{15}{16}.
x=\frac{-\frac{1}{2}±\sqrt{4}}{2\left(-1\right)}
\frac{1}{4} és \frac{15}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{-\frac{1}{2}±2}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
x=\frac{-\frac{1}{2}±2}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{\frac{3}{2}}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-\frac{1}{2}±2}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -\frac{1}{2} és 2.
x=-\frac{3}{4}
\frac{3}{2} elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{\frac{5}{2}}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-\frac{1}{2}±2}{-2}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: -\frac{1}{2}.
x=\frac{5}{4}
-\frac{5}{2} elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{3}{4} x=\frac{5}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
\sqrt{\frac{1}{2}+\frac{1}{4}+\frac{1}{8}+\frac{1}{16}+\frac{1}{2}\left(-\frac{3}{4}\right)}=-\frac{3}{4}
Behelyettesítjük a(z) -\frac{3}{4} értéket x helyére a(z) \sqrt{\frac{1}{2}+\frac{1}{4}+\frac{1}{8}+\frac{1}{16}+\frac{1}{2}x}=x egyenletben.
\frac{3}{4}=-\frac{3}{4}
Egyszerűsítünk. Az x=-\frac{3}{4} értéke nem felel meg az egyenletbe, mert a bal és a jobb oldali két oldal az egyenletjel.
\sqrt{\frac{1}{2}+\frac{1}{4}+\frac{1}{8}+\frac{1}{16}+\frac{1}{2}\times \frac{5}{4}}=\frac{5}{4}
Behelyettesítjük a(z) \frac{5}{4} értéket x helyére a(z) \sqrt{\frac{1}{2}+\frac{1}{4}+\frac{1}{8}+\frac{1}{16}+\frac{1}{2}x}=x egyenletben.
\frac{5}{4}=\frac{5}{4}
Egyszerűsítünk. A(z) x=\frac{5}{4} érték kielégíti az egyenletet.
x=\frac{5}{4}
A(z) \sqrt{\frac{x}{2}+\frac{15}{16}}=x egyenletnek egyedi megoldása van.