Kiértékelés
\frac{\sqrt{31}+15}{2}\approx 10,283882181
Szorzattá alakítás
\frac{\sqrt{31} + 15}{2} = 10,283882181415011
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{\frac{81}{4}+6^{2}}+\sqrt{\left(\frac{9}{2}\right)^{2}-\frac{12\times 2+9}{2}+4}
Kiszámoljuk a(z) \frac{9}{2} érték 2. hatványát. Az eredmény \frac{81}{4}.
\sqrt{\frac{81}{4}+36}+\sqrt{\left(\frac{9}{2}\right)^{2}-\frac{12\times 2+9}{2}+4}
Kiszámoljuk a(z) 6 érték 2. hatványát. Az eredmény 36.
\sqrt{\frac{81}{4}+\frac{144}{4}}+\sqrt{\left(\frac{9}{2}\right)^{2}-\frac{12\times 2+9}{2}+4}
Átalakítjuk a számot (36) törtté (\frac{144}{4}).
\sqrt{\frac{81+144}{4}}+\sqrt{\left(\frac{9}{2}\right)^{2}-\frac{12\times 2+9}{2}+4}
Mivel \frac{81}{4} és \frac{144}{4} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\sqrt{\frac{225}{4}}+\sqrt{\left(\frac{9}{2}\right)^{2}-\frac{12\times 2+9}{2}+4}
Összeadjuk a következőket: 81 és 144. Az eredmény 225.
\frac{15}{2}+\sqrt{\left(\frac{9}{2}\right)^{2}-\frac{12\times 2+9}{2}+4}
Átalakítjuk az osztás (\frac{225}{4}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{225}}{\sqrt{4}}. A számlálóból és a nevezőből is négyzetgyököt vonunk.
\frac{15}{2}+\sqrt{\frac{81}{4}-\frac{12\times 2+9}{2}+4}
Kiszámoljuk a(z) \frac{9}{2} érték 2. hatványát. Az eredmény \frac{81}{4}.
\frac{15}{2}+\sqrt{\frac{81}{4}-\frac{24+9}{2}+4}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és 2. Az eredmény 24.
\frac{15}{2}+\sqrt{\frac{81}{4}-\frac{33}{2}+4}
Összeadjuk a következőket: 24 és 9. Az eredmény 33.
\frac{15}{2}+\sqrt{\frac{81}{4}-\frac{66}{4}+4}
4 és 2 legkisebb közös többszöröse 4. Átalakítjuk a számokat (\frac{81}{4} és \frac{33}{2}) törtekké, amelyek nevezője 4.
\frac{15}{2}+\sqrt{\frac{81-66}{4}+4}
Mivel \frac{81}{4} és \frac{66}{4} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{15}{2}+\sqrt{\frac{15}{4}+4}
Kivonjuk a(z) 66 értékből a(z) 81 értéket. Az eredmény 15.
\frac{15}{2}+\sqrt{\frac{15}{4}+\frac{16}{4}}
Átalakítjuk a számot (4) törtté (\frac{16}{4}).
\frac{15}{2}+\sqrt{\frac{15+16}{4}}
Mivel \frac{15}{4} és \frac{16}{4} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{15}{2}+\sqrt{\frac{31}{4}}
Összeadjuk a következőket: 15 és 16. Az eredmény 31.
\frac{15}{2}+\frac{\sqrt{31}}{\sqrt{4}}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{31}{4}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{31}}{\sqrt{4}}.
\frac{15}{2}+\frac{\sqrt{31}}{2}
Kiszámoljuk a(z) 4 négyzetgyökét. Az eredmény 2.
\frac{15+\sqrt{31}}{2}
Mivel \frac{15}{2} és \frac{\sqrt{31}}{2} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}