Kiértékelés
-2
Szorzattá alakítás
-2
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt[3]{0}-\sqrt{\frac{3\times 16+1}{16}}+\sqrt[3]{\left(1-\frac{7}{8}\right)^{2}}-|-\frac{1}{2}|
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 125. Az eredmény 0.
0-\sqrt{\frac{3\times 16+1}{16}}+\sqrt[3]{\left(1-\frac{7}{8}\right)^{2}}-|-\frac{1}{2}|
Kiszámoljuk a(z) \sqrt[3]{0} értéket. Az eredmény 0.
0-\sqrt{\frac{48+1}{16}}+\sqrt[3]{\left(1-\frac{7}{8}\right)^{2}}-|-\frac{1}{2}|
Összeszorozzuk a következőket: 3 és 16. Az eredmény 48.
0-\sqrt{\frac{49}{16}}+\sqrt[3]{\left(1-\frac{7}{8}\right)^{2}}-|-\frac{1}{2}|
Összeadjuk a következőket: 48 és 1. Az eredmény 49.
0-\frac{7}{4}+\sqrt[3]{\left(1-\frac{7}{8}\right)^{2}}-|-\frac{1}{2}|
Átalakítjuk az osztás (\frac{49}{16}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{49}}{\sqrt{16}}. A számlálóból és a nevezőből is négyzetgyököt vonunk.
-\frac{7}{4}+\sqrt[3]{\left(1-\frac{7}{8}\right)^{2}}-|-\frac{1}{2}|
Kivonjuk a(z) \frac{7}{4} értékből a(z) 0 értéket. Az eredmény -\frac{7}{4}.
-\frac{7}{4}+\sqrt[3]{\left(\frac{1}{8}\right)^{2}}-|-\frac{1}{2}|
Kivonjuk a(z) \frac{7}{8} értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény \frac{1}{8}.
-\frac{7}{4}+\sqrt[3]{\frac{1}{64}}-|-\frac{1}{2}|
Kiszámoljuk a(z) \frac{1}{8} érték 2. hatványát. Az eredmény \frac{1}{64}.
-\frac{7}{4}+\frac{1}{4}-|-\frac{1}{2}|
Kiszámoljuk a(z) \sqrt[3]{\frac{1}{64}} értéket. Az eredmény \frac{1}{4}.
-\frac{3}{2}-|-\frac{1}{2}|
Összeadjuk a következőket: -\frac{7}{4} és \frac{1}{4}. Az eredmény -\frac{3}{2}.
-\frac{3}{2}-\frac{1}{2}
Egy a valós szám abszolút értéke a, ha a\geq 0, illetve -a, ha a<0. -\frac{1}{2} abszolút értéke \frac{1}{2}.
-2
Kivonjuk a(z) \frac{1}{2} értékből a(z) -\frac{3}{2} értéket. Az eredmény -2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}