Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{1+\sqrt{3}i}{2}\approx 0,5+0,866025404i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{x-1}\right)^{2}=x^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x-1=x^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x-1} érték 2. hatványát. Az eredmény x-1.
x-1-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-x^{2}+x-1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\left(-1\right)\left(-1\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\left(-1\right)\left(-1\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1+4\left(-1\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -1.
x=\frac{-1±\sqrt{-3}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 1 és -4.
x=\frac{-1±\sqrt{3}i}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -3.
x=\frac{-1±\sqrt{3}i}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{-1+\sqrt{3}i}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±\sqrt{3}i}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és i\sqrt{3}.
x=\frac{-\sqrt{3}i+1}{2}
-1+i\sqrt{3} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-\sqrt{3}i-1}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±\sqrt{3}i}{-2}). ± előjele negatív. i\sqrt{3} kivonása a következőből: -1.
x=\frac{1+\sqrt{3}i}{2}
-1-i\sqrt{3} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-\sqrt{3}i+1}{2} x=\frac{1+\sqrt{3}i}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
\sqrt{\frac{-\sqrt{3}i+1}{2}-1}=\frac{-\sqrt{3}i+1}{2}
Behelyettesítjük a(z) \frac{-\sqrt{3}i+1}{2} értéket x helyére a(z) \sqrt{x-1}=x egyenletben.
-\left(\frac{1}{2}-\frac{1}{2}i\times 3^{\frac{1}{2}}\right)=-\frac{1}{2}i\times 3^{\frac{1}{2}}+\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk. A x=\frac{-\sqrt{3}i+1}{2} értéke nem felel meg az egyenletbe.
\sqrt{\frac{1+\sqrt{3}i}{2}-1}=\frac{1+\sqrt{3}i}{2}
Behelyettesítjük a(z) \frac{1+\sqrt{3}i}{2} értéket x helyére a(z) \sqrt{x-1}=x egyenletben.
\frac{1}{2}+\frac{1}{2}i\times 3^{\frac{1}{2}}=\frac{1}{2}+\frac{1}{2}i\times 3^{\frac{1}{2}}
Egyszerűsítünk. A(z) x=\frac{1+\sqrt{3}i}{2} érték kielégíti az egyenletet.
x=\frac{1+\sqrt{3}i}{2}
A(z) \sqrt{x-1}=x egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}