Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{16}{9} = 1\frac{7}{9} \approx 1,777777778
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{x}=3-\sqrt{x+1}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \sqrt{x+1}.
\left(\sqrt{x}\right)^{2}=\left(3-\sqrt{x+1}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x=\left(3-\sqrt{x+1}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x} érték 2. hatványát. Az eredmény x.
x=9-6\sqrt{x+1}+\left(\sqrt{x+1}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(3-\sqrt{x+1}\right)^{2}).
x=9-6\sqrt{x+1}+x+1
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x+1} érték 2. hatványát. Az eredmény x+1.
x=10-6\sqrt{x+1}+x
Összeadjuk a következőket: 9 és 1. Az eredmény 10.
x+6\sqrt{x+1}=10+x
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6\sqrt{x+1}.
x+6\sqrt{x+1}-x=10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
6\sqrt{x+1}=10
Összevonjuk a következőket: x és -x. Az eredmény 0.
\sqrt{x+1}=\frac{10}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
\sqrt{x+1}=\frac{5}{3}
A törtet (\frac{10}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x+1=\frac{25}{9}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x+1-1=\frac{25}{9}-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
x=\frac{25}{9}-1
Ha kivonjuk a(z) 1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{16}{9}
1 kivonása a következőből: \frac{25}{9}.
\sqrt{\frac{16}{9}}+\sqrt{\frac{16}{9}+1}=3
Behelyettesítjük a(z) \frac{16}{9} értéket x helyére a(z) \sqrt{x}+\sqrt{x+1}=3 egyenletben.
3=3
Egyszerűsítünk. A(z) x=\frac{16}{9} érték kielégíti az egyenletet.
x=\frac{16}{9}
A(z) \sqrt{x}=-\sqrt{x+1}+3 egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}