Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\sqrt{3}+1\approx 2,732050808
x=1-\sqrt{3}\approx -0,732050808
Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{3}+1\approx 2,732050808
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{x^{2}-1}\right)^{2}=\left(\sqrt{2x+1}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x^{2}-1=\left(\sqrt{2x+1}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x^{2}-1} érték 2. hatványát. Az eredmény x^{2}-1.
x^{2}-1=2x+1
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2x+1} érték 2. hatványát. Az eredmény 2x+1.
x^{2}-1-2x=1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
x^{2}-1-2x-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
x^{2}-2-2x=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) -1 értéket. Az eredmény -2.
x^{2}-2x-2=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\left(-2\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\left(-2\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+8}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{12}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 8.
x=\frac{-\left(-2\right)±2\sqrt{3}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 12.
x=\frac{2±2\sqrt{3}}{2}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2\sqrt{3}+2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±2\sqrt{3}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 2\sqrt{3}.
x=\sqrt{3}+1
2+2\sqrt{3} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{2-2\sqrt{3}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±2\sqrt{3}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{3} kivonása a következőből: 2.
x=1-\sqrt{3}
2-2\sqrt{3} elosztása a következővel: 2.
x=\sqrt{3}+1 x=1-\sqrt{3}
Megoldottuk az egyenletet.
\sqrt{\left(\sqrt{3}+1\right)^{2}-1}=\sqrt{2\left(\sqrt{3}+1\right)+1}
Behelyettesítjük a(z) \sqrt{3}+1 értéket x helyére a(z) \sqrt{x^{2}-1}=\sqrt{2x+1} egyenletben.
\left(3+2\times 3^{\frac{1}{2}}\right)^{\frac{1}{2}}=\left(2\times 3^{\frac{1}{2}}+3\right)^{\frac{1}{2}}
Egyszerűsítünk. A(z) x=\sqrt{3}+1 érték kielégíti az egyenletet.
\sqrt{\left(1-\sqrt{3}\right)^{2}-1}=\sqrt{2\left(1-\sqrt{3}\right)+1}
Behelyettesítjük a(z) 1-\sqrt{3} értéket x helyére a(z) \sqrt{x^{2}-1}=\sqrt{2x+1} egyenletben.
i\left(-\left(3-2\times 3^{\frac{1}{2}}\right)\right)^{\frac{1}{2}}=i\left(-\left(3-2\times 3^{\frac{1}{2}}\right)\right)^{\frac{1}{2}}
Egyszerűsítünk. A(z) x=1-\sqrt{3} érték kielégíti az egyenletet.
x=\sqrt{3}+1 x=1-\sqrt{3}
A(z) \sqrt{x^{2}-1}=\sqrt{2x+1} egyenlet összes megoldásának felsorolása
\left(\sqrt{x^{2}-1}\right)^{2}=\left(\sqrt{2x+1}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x^{2}-1=\left(\sqrt{2x+1}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x^{2}-1} érték 2. hatványát. Az eredmény x^{2}-1.
x^{2}-1=2x+1
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2x+1} érték 2. hatványát. Az eredmény 2x+1.
x^{2}-1-2x=1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
x^{2}-1-2x-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
x^{2}-2-2x=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) -1 értéket. Az eredmény -2.
x^{2}-2x-2=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\left(-2\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\left(-2\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+8}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{12}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 8.
x=\frac{-\left(-2\right)±2\sqrt{3}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 12.
x=\frac{2±2\sqrt{3}}{2}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2\sqrt{3}+2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±2\sqrt{3}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 2\sqrt{3}.
x=\sqrt{3}+1
2+2\sqrt{3} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{2-2\sqrt{3}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±2\sqrt{3}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{3} kivonása a következőből: 2.
x=1-\sqrt{3}
2-2\sqrt{3} elosztása a következővel: 2.
x=\sqrt{3}+1 x=1-\sqrt{3}
Megoldottuk az egyenletet.
\sqrt{\left(\sqrt{3}+1\right)^{2}-1}=\sqrt{2\left(\sqrt{3}+1\right)+1}
Behelyettesítjük a(z) \sqrt{3}+1 értéket x helyére a(z) \sqrt{x^{2}-1}=\sqrt{2x+1} egyenletben.
\left(3+2\times 3^{\frac{1}{2}}\right)^{\frac{1}{2}}=\left(2\times 3^{\frac{1}{2}}+3\right)^{\frac{1}{2}}
Egyszerűsítünk. A(z) x=\sqrt{3}+1 érték kielégíti az egyenletet.
\sqrt{\left(1-\sqrt{3}\right)^{2}-1}=\sqrt{2\left(1-\sqrt{3}\right)+1}
Behelyettesítjük a(z) 1-\sqrt{3} értéket x helyére a(z) \sqrt{x^{2}-1}=\sqrt{2x+1} egyenletben. A kifejezés \sqrt{\left(1-\sqrt{3}\right)^{2}-1} nincs definiálva, mert a radicand nem lehet negatív.
x=\sqrt{3}+1
A(z) \sqrt{x^{2}-1}=\sqrt{2x+1} egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}