Megoldás a(z) x változóra
x=-2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{x^{2}+2x+9}=2x+7
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: -7.
\left(\sqrt{x^{2}+2x+9}\right)^{2}=\left(2x+7\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x^{2}+2x+9=\left(2x+7\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x^{2}+2x+9} érték 2. hatványát. Az eredmény x^{2}+2x+9.
x^{2}+2x+9=4x^{2}+28x+49
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2x+7\right)^{2}).
x^{2}+2x+9-4x^{2}=28x+49
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x^{2}.
-3x^{2}+2x+9=28x+49
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -4x^{2}. Az eredmény -3x^{2}.
-3x^{2}+2x+9-28x=49
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 28x.
-3x^{2}-26x+9=49
Összevonjuk a következőket: 2x és -28x. Az eredmény -26x.
-3x^{2}-26x+9-49=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 49.
-3x^{2}-26x-40=0
Kivonjuk a(z) 49 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény -40.
a+b=-26 ab=-3\left(-40\right)=120
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -3x^{2}+ax+bx-40 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-120 -2,-60 -3,-40 -4,-30 -5,-24 -6,-20 -8,-15 -10,-12
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 120.
-1-120=-121 -2-60=-62 -3-40=-43 -4-30=-34 -5-24=-29 -6-20=-26 -8-15=-23 -10-12=-22
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=-20
A megoldás az a pár, amelynek összege -26.
\left(-3x^{2}-6x\right)+\left(-20x-40\right)
Átírjuk az értéket (-3x^{2}-26x-40) \left(-3x^{2}-6x\right)+\left(-20x-40\right) alakban.
3x\left(-x-2\right)+20\left(-x-2\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 20 faktort.
\left(-x-2\right)\left(3x+20\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x-2 általános kifejezést a zárójelből.
x=-2 x=-\frac{20}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x-2=0 és a 3x+20=0.
\sqrt{\left(-2\right)^{2}+2\left(-2\right)+9}-7=2\left(-2\right)
Behelyettesítjük a(z) -2 értéket x helyére a(z) \sqrt{x^{2}+2x+9}-7=2x egyenletben.
-4=-4
Egyszerűsítünk. A(z) x=-2 érték kielégíti az egyenletet.
\sqrt{\left(-\frac{20}{3}\right)^{2}+2\left(-\frac{20}{3}\right)+9}-7=2\left(-\frac{20}{3}\right)
Behelyettesítjük a(z) -\frac{20}{3} értéket x helyére a(z) \sqrt{x^{2}+2x+9}-7=2x egyenletben.
-\frac{2}{3}=-\frac{40}{3}
Egyszerűsítünk. A x=-\frac{20}{3} értéke nem felel meg az egyenletbe.
x=-2
A(z) \sqrt{x^{2}+2x+9}=2x+7 egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}