Megoldás a(z) x változóra
x=-4
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{x+5}=1-\sqrt{2x+8}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \sqrt{2x+8}.
\left(\sqrt{x+5}\right)^{2}=\left(1-\sqrt{2x+8}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x+5=\left(1-\sqrt{2x+8}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x+5} érték 2. hatványát. Az eredmény x+5.
x+5=1-2\sqrt{2x+8}+\left(\sqrt{2x+8}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(1-\sqrt{2x+8}\right)^{2}).
x+5=1-2\sqrt{2x+8}+2x+8
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2x+8} érték 2. hatványát. Az eredmény 2x+8.
x+5=9-2\sqrt{2x+8}+2x
Összeadjuk a következőket: 1 és 8. Az eredmény 9.
x+5-\left(9+2x\right)=-2\sqrt{2x+8}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 9+2x.
x+5-9-2x=-2\sqrt{2x+8}
9+2x ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
x-4-2x=-2\sqrt{2x+8}
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) 5 értéket. Az eredmény -4.
-x-4=-2\sqrt{2x+8}
Összevonjuk a következőket: x és -2x. Az eredmény -x.
\left(-x-4\right)^{2}=\left(-2\sqrt{2x+8}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x^{2}+8x+16=\left(-2\sqrt{2x+8}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(-x-4\right)^{2}).
x^{2}+8x+16=\left(-2\right)^{2}\left(\sqrt{2x+8}\right)^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(-2\sqrt{2x+8}\right)^{2}.
x^{2}+8x+16=4\left(\sqrt{2x+8}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) -2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
x^{2}+8x+16=4\left(2x+8\right)
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2x+8} érték 2. hatványát. Az eredmény 2x+8.
x^{2}+8x+16=8x+32
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és 2x+8.
x^{2}+8x+16-8x=32
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8x.
x^{2}+16=32
Összevonjuk a következőket: 8x és -8x. Az eredmény 0.
x^{2}+16-32=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 32.
x^{2}-16=0
Kivonjuk a(z) 32 értékből a(z) 16 értéket. Az eredmény -16.
\left(x-4\right)\left(x+4\right)=0
Vegyük a következőt: x^{2}-16. Átírjuk az értéket (x^{2}-16) x^{2}-4^{2} alakban. A négyzetek különbsége a következő szabály használatával bontható tényezőkre: a^{2}-b^{2}=\left(a-b\right)\left(a+b\right).
x=4 x=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-4=0 és a x+4=0.
\sqrt{4+5}+\sqrt{2\times 4+8}=1
Behelyettesítjük a(z) 4 értéket x helyére a(z) \sqrt{x+5}+\sqrt{2x+8}=1 egyenletben.
7=1
Egyszerűsítünk. A x=4 értéke nem felel meg az egyenletbe.
\sqrt{-4+5}+\sqrt{2\left(-4\right)+8}=1
Behelyettesítjük a(z) -4 értéket x helyére a(z) \sqrt{x+5}+\sqrt{2x+8}=1 egyenletben.
1=1
Egyszerűsítünk. A(z) x=-4 érték kielégíti az egyenletet.
x=-4
A(z) \sqrt{x+5}=-\sqrt{2x+8}+1 egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}