Megoldás a(z) x változóra
x=1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{x+3}=1+\sqrt{3x-2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: -\sqrt{3x-2}.
\left(\sqrt{x+3}\right)^{2}=\left(1+\sqrt{3x-2}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x+3=\left(1+\sqrt{3x-2}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x+3} érték 2. hatványát. Az eredmény x+3.
x+3=1+2\sqrt{3x-2}+\left(\sqrt{3x-2}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(1+\sqrt{3x-2}\right)^{2}).
x+3=1+2\sqrt{3x-2}+3x-2
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{3x-2} érték 2. hatványát. Az eredmény 3x-2.
x+3=-1+2\sqrt{3x-2}+3x
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -1.
x+3-\left(-1+3x\right)=2\sqrt{3x-2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: -1+3x.
x+3+1-3x=2\sqrt{3x-2}
-1+3x ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
x+4-3x=2\sqrt{3x-2}
Összeadjuk a következőket: 3 és 1. Az eredmény 4.
-2x+4=2\sqrt{3x-2}
Összevonjuk a következőket: x és -3x. Az eredmény -2x.
\left(-2x+4\right)^{2}=\left(2\sqrt{3x-2}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
4x^{2}-16x+16=\left(2\sqrt{3x-2}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(-2x+4\right)^{2}).
4x^{2}-16x+16=2^{2}\left(\sqrt{3x-2}\right)^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(2\sqrt{3x-2}\right)^{2}.
4x^{2}-16x+16=4\left(\sqrt{3x-2}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
4x^{2}-16x+16=4\left(3x-2\right)
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{3x-2} érték 2. hatványát. Az eredmény 3x-2.
4x^{2}-16x+16=12x-8
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és 3x-2.
4x^{2}-16x+16-12x=-8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 12x.
4x^{2}-28x+16=-8
Összevonjuk a következőket: -16x és -12x. Az eredmény -28x.
4x^{2}-28x+16+8=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 8.
4x^{2}-28x+24=0
Összeadjuk a következőket: 16 és 8. Az eredmény 24.
x^{2}-7x+6=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
a+b=-7 ab=1\times 6=6
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-6 -2,-3
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 6.
-1-6=-7 -2-3=-5
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege -7.
\left(x^{2}-6x\right)+\left(-x+6\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-7x+6) \left(x^{2}-6x\right)+\left(-x+6\right) alakban.
x\left(x-6\right)-\left(x-6\right)
A x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(x-6\right)\left(x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-6 általános kifejezést a zárójelből.
x=6 x=1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-6=0 és a x-1=0.
\sqrt{6+3}-\sqrt{3\times 6-2}=1
Behelyettesítjük a(z) 6 értéket x helyére a(z) \sqrt{x+3}-\sqrt{3x-2}=1 egyenletben.
-1=1
Egyszerűsítünk. Az x=6 értéke nem felel meg az egyenletbe, mert a bal és a jobb oldali két oldal az egyenletjel.
\sqrt{1+3}-\sqrt{3\times 1-2}=1
Behelyettesítjük a(z) 1 értéket x helyére a(z) \sqrt{x+3}-\sqrt{3x-2}=1 egyenletben.
1=1
Egyszerűsítünk. A(z) x=1 érték kielégíti az egyenletet.
x=1
A(z) \sqrt{x+3}=\sqrt{3x-2}+1 egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}