Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{5}-1}{2}\approx 0,618033989
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{x+2}\right)^{2}=\left(x+1\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x+2=\left(x+1\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x+2} érték 2. hatványát. Az eredmény x+2.
x+2=x^{2}+2x+1
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+1\right)^{2}).
x+2-x^{2}=2x+1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x+2-x^{2}-2x=1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
-x+2-x^{2}=1
Összevonjuk a következőket: x és -2x. Az eredmény -x.
-x+2-x^{2}-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
-x+1-x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 1.
-x^{2}-x+1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\left(-1\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+4}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{5}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 1 és 4.
x=\frac{1±\sqrt{5}}{2\left(-1\right)}
-1 ellentettje 1.
x=\frac{1±\sqrt{5}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{\sqrt{5}+1}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±\sqrt{5}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és \sqrt{5}.
x=\frac{-\sqrt{5}-1}{2}
1+\sqrt{5} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{1-\sqrt{5}}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±\sqrt{5}}{-2}). ± előjele negatív. \sqrt{5} kivonása a következőből: 1.
x=\frac{\sqrt{5}-1}{2}
1-\sqrt{5} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-\sqrt{5}-1}{2} x=\frac{\sqrt{5}-1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
\sqrt{\frac{-\sqrt{5}-1}{2}+2}=\frac{-\sqrt{5}-1}{2}+1
Behelyettesítjük a(z) \frac{-\sqrt{5}-1}{2} értéket x helyére a(z) \sqrt{x+2}=x+1 egyenletben.
-\left(\frac{1}{2}-\frac{1}{2}\times 5^{\frac{1}{2}}\right)=-\frac{1}{2}\times 5^{\frac{1}{2}}+\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk. Az x=\frac{-\sqrt{5}-1}{2} értéke nem felel meg az egyenletbe, mert a bal és a jobb oldali két oldal az egyenletjel.
\sqrt{\frac{\sqrt{5}-1}{2}+2}=\frac{\sqrt{5}-1}{2}+1
Behelyettesítjük a(z) \frac{\sqrt{5}-1}{2} értéket x helyére a(z) \sqrt{x+2}=x+1 egyenletben.
\frac{1}{2}+\frac{1}{2}\times 5^{\frac{1}{2}}=\frac{1}{2}\times 5^{\frac{1}{2}}+\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk. A(z) x=\frac{\sqrt{5}-1}{2} érték kielégíti az egyenletet.
x=\frac{\sqrt{5}-1}{2}
A(z) \sqrt{x+2}=x+1 egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}