Megoldás a(z) x változóra
x=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{x+2}+1\right)^{2}=\left(\sqrt{3x+3}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
\left(\sqrt{x+2}\right)^{2}+2\sqrt{x+2}+1=\left(\sqrt{3x+3}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\sqrt{x+2}+1\right)^{2}).
x+2+2\sqrt{x+2}+1=\left(\sqrt{3x+3}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x+2} érték 2. hatványát. Az eredmény x+2.
x+3+2\sqrt{x+2}=\left(\sqrt{3x+3}\right)^{2}
Összeadjuk a következőket: 2 és 1. Az eredmény 3.
x+3+2\sqrt{x+2}=3x+3
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{3x+3} érték 2. hatványát. Az eredmény 3x+3.
2\sqrt{x+2}=3x+3-\left(x+3\right)
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: x+3.
2\sqrt{x+2}=3x+3-x-3
x+3 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
2\sqrt{x+2}=2x+3-3
Összevonjuk a következőket: 3x és -x. Az eredmény 2x.
2\sqrt{x+2}=2x
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 0.
\sqrt{x+2}=x
Kiejtjük az értéket (2) mindkét oldalon.
\left(\sqrt{x+2}\right)^{2}=x^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x+2=x^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x+2} érték 2. hatványát. Az eredmény x+2.
x+2-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-x^{2}+x+2=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=1 ab=-2=-2
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=2 b=-1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-x^{2}+2x\right)+\left(-x+2\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+x+2) \left(-x^{2}+2x\right)+\left(-x+2\right) alakban.
-x\left(x-2\right)-\left(x-2\right)
A -x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(x-2\right)\left(-x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-2 általános kifejezést a zárójelből.
x=2 x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-2=0 és a -x-1=0.
\sqrt{2+2}+1=\sqrt{3\times 2+3}
Behelyettesítjük a(z) 2 értéket x helyére a(z) \sqrt{x+2}+1=\sqrt{3x+3} egyenletben.
3=3
Egyszerűsítünk. A(z) x=2 érték kielégíti az egyenletet.
\sqrt{-1+2}+1=\sqrt{3\left(-1\right)+3}
Behelyettesítjük a(z) -1 értéket x helyére a(z) \sqrt{x+2}+1=\sqrt{3x+3} egyenletben.
2=0
Egyszerűsítünk. A x=-1 értéke nem felel meg az egyenletbe.
\sqrt{2+2}+1=\sqrt{3\times 2+3}
Behelyettesítjük a(z) 2 értéket x helyére a(z) \sqrt{x+2}+1=\sqrt{3x+3} egyenletben.
3=3
Egyszerűsítünk. A(z) x=2 érték kielégíti az egyenletet.
x=2
A(z) \sqrt{x+2}+1=\sqrt{3x+3} egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}