Megoldás a(z) q változóra
q=-1
q=-2
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{q+2}+1\right)^{2}=\left(\sqrt{3q+7}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
\left(\sqrt{q+2}\right)^{2}+2\sqrt{q+2}+1=\left(\sqrt{3q+7}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\sqrt{q+2}+1\right)^{2}).
q+2+2\sqrt{q+2}+1=\left(\sqrt{3q+7}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{q+2} érték 2. hatványát. Az eredmény q+2.
q+3+2\sqrt{q+2}=\left(\sqrt{3q+7}\right)^{2}
Összeadjuk a következőket: 2 és 1. Az eredmény 3.
q+3+2\sqrt{q+2}=3q+7
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{3q+7} érték 2. hatványát. Az eredmény 3q+7.
2\sqrt{q+2}=3q+7-\left(q+3\right)
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: q+3.
2\sqrt{q+2}=3q+7-q-3
q+3 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
2\sqrt{q+2}=2q+7-3
Összevonjuk a következőket: 3q és -q. Az eredmény 2q.
2\sqrt{q+2}=2q+4
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 7 értéket. Az eredmény 4.
\left(2\sqrt{q+2}\right)^{2}=\left(2q+4\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
2^{2}\left(\sqrt{q+2}\right)^{2}=\left(2q+4\right)^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(2\sqrt{q+2}\right)^{2}.
4\left(\sqrt{q+2}\right)^{2}=\left(2q+4\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
4\left(q+2\right)=\left(2q+4\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{q+2} érték 2. hatványát. Az eredmény q+2.
4q+8=\left(2q+4\right)^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és q+2.
4q+8=4q^{2}+16q+16
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2q+4\right)^{2}).
4q+8-4q^{2}=16q+16
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4q^{2}.
4q+8-4q^{2}-16q=16
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16q.
-12q+8-4q^{2}=16
Összevonjuk a következőket: 4q és -16q. Az eredmény -12q.
-12q+8-4q^{2}-16=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16.
-12q-8-4q^{2}=0
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) 8 értéket. Az eredmény -8.
-3q-2-q^{2}=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
-q^{2}-3q-2=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-3 ab=-\left(-2\right)=2
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -q^{2}+aq+bq-2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=-2
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-q^{2}-q\right)+\left(-2q-2\right)
Átírjuk az értéket (-q^{2}-3q-2) \left(-q^{2}-q\right)+\left(-2q-2\right) alakban.
q\left(-q-1\right)+2\left(-q-1\right)
A q a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(-q-1\right)\left(q+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -q-1 általános kifejezést a zárójelből.
q=-1 q=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -q-1=0 és a q+2=0.
\sqrt{-1+2}+1=\sqrt{3\left(-1\right)+7}
Behelyettesítjük a(z) -1 értéket q helyére a(z) \sqrt{q+2}+1=\sqrt{3q+7} egyenletben.
2=2
Egyszerűsítünk. A(z) q=-1 érték kielégíti az egyenletet.
\sqrt{-2+2}+1=\sqrt{3\left(-2\right)+7}
Behelyettesítjük a(z) -2 értéket q helyére a(z) \sqrt{q+2}+1=\sqrt{3q+7} egyenletben.
1=1
Egyszerűsítünk. A(z) q=-2 érték kielégíti az egyenletet.
q=-1 q=-2
A(z) \sqrt{q+2}+1=\sqrt{3q+7} egyenlet összes megoldásának felsorolása
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}