Megoldás a(z) a változóra
\left\{\begin{matrix}a=0\text{, }&b\geq 0\\a\geq 0\text{, }&b=0\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) b változóra
\left\{\begin{matrix}b=0\text{, }&a\geq 0\\b\geq 0\text{, }&a=0\end{matrix}\right,
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{a+b}\right)^{2}=\left(\sqrt{a}+\sqrt{b}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
a+b=\left(\sqrt{a}+\sqrt{b}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{a+b} érték 2. hatványát. Az eredmény a+b.
a+b=\left(\sqrt{a}\right)^{2}+2\sqrt{a}\sqrt{b}+\left(\sqrt{b}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(p+q\right)^{2}=p^{2}+2pq+q^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\sqrt{a}+\sqrt{b}\right)^{2}).
a+b=a+2\sqrt{a}\sqrt{b}+\left(\sqrt{b}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{a} érték 2. hatványát. Az eredmény a.
a+b=a+2\sqrt{a}\sqrt{b}+b
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{b} érték 2. hatványát. Az eredmény b.
a+b-a=2\sqrt{a}\sqrt{b}+b
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a.
b=2\sqrt{a}\sqrt{b}+b
Összevonjuk a következőket: a és -a. Az eredmény 0.
2\sqrt{a}\sqrt{b}+b=b
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
2\sqrt{a}\sqrt{b}=b-b
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: b.
2\sqrt{a}\sqrt{b}=0
Összevonjuk a következőket: b és -b. Az eredmény 0.
\frac{2\sqrt{b}\sqrt{a}}{2\sqrt{b}}=\frac{0}{2\sqrt{b}}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2\sqrt{b}.
\sqrt{a}=\frac{0}{2\sqrt{b}}
A(z) 2\sqrt{b} értékkel való osztás eltünteti a(z) 2\sqrt{b} értékkel való szorzást.
\sqrt{a}=0
0 elosztása a következővel: 2\sqrt{b}.
a=0
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
\sqrt{0+b}=\sqrt{0}+\sqrt{b}
Behelyettesítjük a(z) 0 értéket a helyére a(z) \sqrt{a+b}=\sqrt{a}+\sqrt{b} egyenletben.
b^{\frac{1}{2}}=b^{\frac{1}{2}}
Egyszerűsítünk. A(z) a=0 érték kielégíti az egyenletet.
a=0
A(z) \sqrt{a+b}=\sqrt{a}+\sqrt{b} egyenletnek egyedi megoldása van.
\left(\sqrt{a+b}\right)^{2}=\left(\sqrt{a}+\sqrt{b}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
a+b=\left(\sqrt{a}+\sqrt{b}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{a+b} érték 2. hatványát. Az eredmény a+b.
a+b=\left(\sqrt{a}\right)^{2}+2\sqrt{a}\sqrt{b}+\left(\sqrt{b}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(p+q\right)^{2}=p^{2}+2pq+q^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\sqrt{a}+\sqrt{b}\right)^{2}).
a+b=a+2\sqrt{a}\sqrt{b}+\left(\sqrt{b}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{a} érték 2. hatványát. Az eredmény a.
a+b=a+2\sqrt{a}\sqrt{b}+b
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{b} érték 2. hatványát. Az eredmény b.
a+b-2\sqrt{a}\sqrt{b}=a+b
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2\sqrt{a}\sqrt{b}.
a+b-2\sqrt{a}\sqrt{b}-b=a
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: b.
a-2\sqrt{a}\sqrt{b}=a
Összevonjuk a következőket: b és -b. Az eredmény 0.
-2\sqrt{a}\sqrt{b}=a-a
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a.
-2\sqrt{a}\sqrt{b}=0
Összevonjuk a következőket: a és -a. Az eredmény 0.
\frac{\left(-2\sqrt{a}\right)\sqrt{b}}{-2\sqrt{a}}=\frac{0}{-2\sqrt{a}}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2\sqrt{a}.
\sqrt{b}=\frac{0}{-2\sqrt{a}}
A(z) -2\sqrt{a} értékkel való osztás eltünteti a(z) -2\sqrt{a} értékkel való szorzást.
\sqrt{b}=0
0 elosztása a következővel: -2\sqrt{a}.
b=0
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
\sqrt{a+0}=\sqrt{a}+\sqrt{0}
Behelyettesítjük a(z) 0 értéket b helyére a(z) \sqrt{a+b}=\sqrt{a}+\sqrt{b} egyenletben.
a^{\frac{1}{2}}=a^{\frac{1}{2}}
Egyszerűsítünk. A(z) b=0 érték kielégíti az egyenletet.
b=0
A(z) \sqrt{a+b}=\sqrt{a}+\sqrt{b} egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}