Megoldás a(z) x változóra
x=10
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{7x-21}=2x-20+7
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: -7.
\sqrt{7x-21}=2x-13
Összeadjuk a következőket: -20 és 7. Az eredmény -13.
\left(\sqrt{7x-21}\right)^{2}=\left(2x-13\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
7x-21=\left(2x-13\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{7x-21} érték 2. hatványát. Az eredmény 7x-21.
7x-21=4x^{2}-52x+169
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2x-13\right)^{2}).
7x-21-4x^{2}=-52x+169
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x^{2}.
7x-21-4x^{2}+52x=169
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 52x.
59x-21-4x^{2}=169
Összevonjuk a következőket: 7x és 52x. Az eredmény 59x.
59x-21-4x^{2}-169=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 169.
59x-190-4x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 169 értékből a(z) -21 értéket. Az eredmény -190.
-4x^{2}+59x-190=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=59 ab=-4\left(-190\right)=760
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -4x^{2}+ax+bx-190 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,760 2,380 4,190 5,152 8,95 10,76 19,40 20,38
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 760.
1+760=761 2+380=382 4+190=194 5+152=157 8+95=103 10+76=86 19+40=59 20+38=58
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=40 b=19
A megoldás az a pár, amelynek összege 59.
\left(-4x^{2}+40x\right)+\left(19x-190\right)
Átírjuk az értéket (-4x^{2}+59x-190) \left(-4x^{2}+40x\right)+\left(19x-190\right) alakban.
4x\left(-x+10\right)-19\left(-x+10\right)
A 4x a második csoportban lévő első és -19 faktort.
\left(-x+10\right)\left(4x-19\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+10 általános kifejezést a zárójelből.
x=10 x=\frac{19}{4}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+10=0 és a 4x-19=0.
\sqrt{7\times 10-21}-7=2\times 10-20
Behelyettesítjük a(z) 10 értéket x helyére a(z) \sqrt{7x-21}-7=2x-20 egyenletben.
0=0
Egyszerűsítünk. A(z) x=10 érték kielégíti az egyenletet.
\sqrt{7\times \frac{19}{4}-21}-7=2\times \frac{19}{4}-20
Behelyettesítjük a(z) \frac{19}{4} értéket x helyére a(z) \sqrt{7x-21}-7=2x-20 egyenletben.
-\frac{7}{2}=-\frac{21}{2}
Egyszerűsítünk. A x=\frac{19}{4} értéke nem felel meg az egyenletbe.
x=10
A(z) \sqrt{7x-21}=2x-13 egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}