Megoldás a(z) x változóra
x=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{5x-1}-\sqrt{3x-2}\right)^{2}=\left(\sqrt{x-1}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
\left(\sqrt{5x-1}\right)^{2}-2\sqrt{5x-1}\sqrt{3x-2}+\left(\sqrt{3x-2}\right)^{2}=\left(\sqrt{x-1}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\sqrt{5x-1}-\sqrt{3x-2}\right)^{2}).
5x-1-2\sqrt{5x-1}\sqrt{3x-2}+\left(\sqrt{3x-2}\right)^{2}=\left(\sqrt{x-1}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{5x-1} érték 2. hatványát. Az eredmény 5x-1.
5x-1-2\sqrt{5x-1}\sqrt{3x-2}+3x-2=\left(\sqrt{x-1}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{3x-2} érték 2. hatványát. Az eredmény 3x-2.
8x-1-2\sqrt{5x-1}\sqrt{3x-2}-2=\left(\sqrt{x-1}\right)^{2}
Összevonjuk a következőket: 5x és 3x. Az eredmény 8x.
8x-3-2\sqrt{5x-1}\sqrt{3x-2}=\left(\sqrt{x-1}\right)^{2}
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) -1 értéket. Az eredmény -3.
8x-3-2\sqrt{5x-1}\sqrt{3x-2}=x-1
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x-1} érték 2. hatványát. Az eredmény x-1.
-2\sqrt{5x-1}\sqrt{3x-2}=x-1-\left(8x-3\right)
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8x-3.
-2\sqrt{5x-1}\sqrt{3x-2}=x-1-8x+3
8x-3 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-2\sqrt{5x-1}\sqrt{3x-2}=-7x-1+3
Összevonjuk a következőket: x és -8x. Az eredmény -7x.
-2\sqrt{5x-1}\sqrt{3x-2}=-7x+2
Összeadjuk a következőket: -1 és 3. Az eredmény 2.
\left(-2\sqrt{5x-1}\sqrt{3x-2}\right)^{2}=\left(-7x+2\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
\left(-2\right)^{2}\left(\sqrt{5x-1}\right)^{2}\left(\sqrt{3x-2}\right)^{2}=\left(-7x+2\right)^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(-2\sqrt{5x-1}\sqrt{3x-2}\right)^{2}.
4\left(\sqrt{5x-1}\right)^{2}\left(\sqrt{3x-2}\right)^{2}=\left(-7x+2\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) -2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
4\left(5x-1\right)\left(\sqrt{3x-2}\right)^{2}=\left(-7x+2\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{5x-1} érték 2. hatványát. Az eredmény 5x-1.
4\left(5x-1\right)\left(3x-2\right)=\left(-7x+2\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{3x-2} érték 2. hatványát. Az eredmény 3x-2.
\left(20x-4\right)\left(3x-2\right)=\left(-7x+2\right)^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és 5x-1.
60x^{2}-40x-12x+8=\left(-7x+2\right)^{2}
Felhasználjuk a disztributivitást úgy, hogy a kifejezés (20x-4) minden tagját megszorozzuk a másik kifejezés (3x-2) minden tagjával.
60x^{2}-52x+8=\left(-7x+2\right)^{2}
Összevonjuk a következőket: -40x és -12x. Az eredmény -52x.
60x^{2}-52x+8=49x^{2}-28x+4
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(-7x+2\right)^{2}).
60x^{2}-52x+8-49x^{2}=-28x+4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 49x^{2}.
11x^{2}-52x+8=-28x+4
Összevonjuk a következőket: 60x^{2} és -49x^{2}. Az eredmény 11x^{2}.
11x^{2}-52x+8+28x=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 28x.
11x^{2}-24x+8=4
Összevonjuk a következőket: -52x és 28x. Az eredmény -24x.
11x^{2}-24x+8-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
11x^{2}-24x+4=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 8 értéket. Az eredmény 4.
a+b=-24 ab=11\times 4=44
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 11x^{2}+ax+bx+4 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-44 -2,-22 -4,-11
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 44.
-1-44=-45 -2-22=-24 -4-11=-15
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-22 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -24.
\left(11x^{2}-22x\right)+\left(-2x+4\right)
Átírjuk az értéket (11x^{2}-24x+4) \left(11x^{2}-22x\right)+\left(-2x+4\right) alakban.
11x\left(x-2\right)-2\left(x-2\right)
A 11x a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(x-2\right)\left(11x-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-2 általános kifejezést a zárójelből.
x=2 x=\frac{2}{11}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-2=0 és a 11x-2=0.
\sqrt{5\times \frac{2}{11}-1}-\sqrt{3\times \frac{2}{11}-2}=\sqrt{\frac{2}{11}-1}
Behelyettesítjük a(z) \frac{2}{11} értéket x helyére a(z) \sqrt{5x-1}-\sqrt{3x-2}=\sqrt{x-1} egyenletben. A kifejezés \sqrt{5\times \frac{2}{11}-1} nincs definiálva, mert a radicand nem lehet negatív.
\sqrt{5\times 2-1}-\sqrt{3\times 2-2}=\sqrt{2-1}
Behelyettesítjük a(z) 2 értéket x helyére a(z) \sqrt{5x-1}-\sqrt{3x-2}=\sqrt{x-1} egyenletben.
1=1
Egyszerűsítünk. A(z) x=2 érték kielégíti az egyenletet.
x=2
A(z) \sqrt{5x-1}-\sqrt{3x-2}=\sqrt{x-1} egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}