Megoldás a(z) a változóra
a=\frac{\sqrt{\frac{29}{b}}}{2}
b>0
Megoldás a(z) b változóra
b=\frac{29}{4a^{2}}
a>0
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\sqrt{29}}{\sqrt{4}}=a\sqrt{b}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{29}{4}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{29}}{\sqrt{4}}.
\frac{\sqrt{29}}{2}=a\sqrt{b}
Kiszámoljuk a(z) 4 négyzetgyökét. Az eredmény 2.
a\sqrt{b}=\frac{\sqrt{29}}{2}
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
2a\sqrt{b}=\sqrt{29}
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
2\sqrt{b}a=\sqrt{29}
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{2\sqrt{b}a}{2\sqrt{b}}=\frac{\sqrt{29}}{2\sqrt{b}}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2\sqrt{b}.
a=\frac{\sqrt{29}}{2\sqrt{b}}
A(z) 2\sqrt{b} értékkel való osztás eltünteti a(z) 2\sqrt{b} értékkel való szorzást.
a=\frac{29}{2\sqrt{29b}}
\sqrt{29} elosztása a következővel: 2\sqrt{b}.
\frac{\sqrt{29}}{\sqrt{4}}=a\sqrt{b}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{29}{4}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{29}}{\sqrt{4}}.
\frac{\sqrt{29}}{2}=a\sqrt{b}
Kiszámoljuk a(z) 4 négyzetgyökét. Az eredmény 2.
a\sqrt{b}=\frac{\sqrt{29}}{2}
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
2a\sqrt{b}=\sqrt{29}
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
\frac{2a\sqrt{b}}{2a}=\frac{\sqrt{29}}{2a}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2a.
\sqrt{b}=\frac{\sqrt{29}}{2a}
A(z) 2a értékkel való osztás eltünteti a(z) 2a értékkel való szorzást.
b=\frac{29}{4a^{2}}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}