Megoldás a(z) x változóra
x=13
x=5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{2x-1}-2\right)^{2}=\left(\sqrt{x-4}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
\left(\sqrt{2x-1}\right)^{2}-4\sqrt{2x-1}+4=\left(\sqrt{x-4}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\sqrt{2x-1}-2\right)^{2}).
2x-1-4\sqrt{2x-1}+4=\left(\sqrt{x-4}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2x-1} érték 2. hatványát. Az eredmény 2x-1.
2x+3-4\sqrt{2x-1}=\left(\sqrt{x-4}\right)^{2}
Összeadjuk a következőket: -1 és 4. Az eredmény 3.
2x+3-4\sqrt{2x-1}=x-4
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x-4} érték 2. hatványát. Az eredmény x-4.
-4\sqrt{2x-1}=x-4-\left(2x+3\right)
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2x+3.
-4\sqrt{2x-1}=x-4-2x-3
2x+3 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-4\sqrt{2x-1}=-x-4-3
Összevonjuk a következőket: x és -2x. Az eredmény -x.
-4\sqrt{2x-1}=-x-7
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) -4 értéket. Az eredmény -7.
\left(-4\sqrt{2x-1}\right)^{2}=\left(-x-7\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
\left(-4\right)^{2}\left(\sqrt{2x-1}\right)^{2}=\left(-x-7\right)^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(-4\sqrt{2x-1}\right)^{2}.
16\left(\sqrt{2x-1}\right)^{2}=\left(-x-7\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) -4 érték 2. hatványát. Az eredmény 16.
16\left(2x-1\right)=\left(-x-7\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2x-1} érték 2. hatványát. Az eredmény 2x-1.
32x-16=\left(-x-7\right)^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 16 és 2x-1.
32x-16=x^{2}+14x+49
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(-x-7\right)^{2}).
32x-16-x^{2}=14x+49
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
32x-16-x^{2}-14x=49
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 14x.
18x-16-x^{2}=49
Összevonjuk a következőket: 32x és -14x. Az eredmény 18x.
18x-16-x^{2}-49=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 49.
18x-65-x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 49 értékből a(z) -16 értéket. Az eredmény -65.
-x^{2}+18x-65=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=18 ab=-\left(-65\right)=65
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx-65 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,65 5,13
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 65.
1+65=66 5+13=18
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=13 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege 18.
\left(-x^{2}+13x\right)+\left(5x-65\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+18x-65) \left(-x^{2}+13x\right)+\left(5x-65\right) alakban.
-x\left(x-13\right)+5\left(x-13\right)
A -x a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(x-13\right)\left(-x+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-13 általános kifejezést a zárójelből.
x=13 x=5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-13=0 és a -x+5=0.
\sqrt{2\times 13-1}-2=\sqrt{13-4}
Behelyettesítjük a(z) 13 értéket x helyére a(z) \sqrt{2x-1}-2=\sqrt{x-4} egyenletben.
3=3
Egyszerűsítünk. A(z) x=13 érték kielégíti az egyenletet.
\sqrt{2\times 5-1}-2=\sqrt{5-4}
Behelyettesítjük a(z) 5 értéket x helyére a(z) \sqrt{2x-1}-2=\sqrt{x-4} egyenletben.
1=1
Egyszerűsítünk. A(z) x=5 érték kielégíti az egyenletet.
x=13 x=5
A(z) \sqrt{2x-1}-2=\sqrt{x-4} egyenlet összes megoldásának felsorolása
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}