Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

\sqrt{2x}=\frac{1}{2}x-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
\left(\sqrt{2x}\right)^{2}=\left(\frac{1}{2}x-2\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
2x=\left(\frac{1}{2}x-2\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2x} érték 2. hatványát. Az eredmény 2x.
2x=\frac{1}{4}x^{2}-2x+4
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\frac{1}{2}x-2\right)^{2}).
2x-\frac{1}{4}x^{2}=-2x+4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{1}{4}x^{2}.
2x-\frac{1}{4}x^{2}+2x=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
4x-\frac{1}{4}x^{2}=4
Összevonjuk a következőket: 2x és 2x. Az eredmény 4x.
4x-\frac{1}{4}x^{2}-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
-\frac{1}{4}x^{2}+4x-4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\left(-\frac{1}{4}\right)\left(-4\right)}}{2\left(-\frac{1}{4}\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -\frac{1}{4} értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-4±\sqrt{16-4\left(-\frac{1}{4}\right)\left(-4\right)}}{2\left(-\frac{1}{4}\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16-4}}{2\left(-\frac{1}{4}\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -\frac{1}{4}.
x=\frac{-4±\sqrt{12}}{2\left(-\frac{1}{4}\right)}
Összeadjuk a következőket: 16 és -4.
x=\frac{-4±2\sqrt{3}}{2\left(-\frac{1}{4}\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 12.
x=\frac{-4±2\sqrt{3}}{-\frac{1}{2}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -\frac{1}{4}.
x=\frac{2\sqrt{3}-4}{-\frac{1}{2}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±2\sqrt{3}}{-\frac{1}{2}}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 2\sqrt{3}.
x=8-4\sqrt{3}
-4+2\sqrt{3} elosztása a következővel: -\frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -4+2\sqrt{3} értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{2} reciprokával.
x=\frac{-2\sqrt{3}-4}{-\frac{1}{2}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±2\sqrt{3}}{-\frac{1}{2}}). ± előjele negatív. 2\sqrt{3} kivonása a következőből: -4.
x=4\sqrt{3}+8
-4-2\sqrt{3} elosztása a következővel: -\frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -4-2\sqrt{3} értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{2} reciprokával.
x=8-4\sqrt{3} x=4\sqrt{3}+8
Megoldottuk az egyenletet.
\sqrt{2\left(8-4\sqrt{3}\right)}+2=\frac{1}{2}\left(8-4\sqrt{3}\right)
Behelyettesítjük a(z) 8-4\sqrt{3} értéket x helyére a(z) \sqrt{2x}+2=\frac{1}{2}x egyenletben.
2\times 3^{\frac{1}{2}}=4-2\times 3^{\frac{1}{2}}
Egyszerűsítünk. A x=8-4\sqrt{3} értéke nem felel meg az egyenletbe.
\sqrt{2\left(4\sqrt{3}+8\right)}+2=\frac{1}{2}\left(4\sqrt{3}+8\right)
Behelyettesítjük a(z) 4\sqrt{3}+8 értéket x helyére a(z) \sqrt{2x}+2=\frac{1}{2}x egyenletben.
2\times 3^{\frac{1}{2}}+4=2\times 3^{\frac{1}{2}}+4
Egyszerűsítünk. A(z) x=4\sqrt{3}+8 érték kielégíti az egyenletet.
x=4\sqrt{3}+8
A(z) \sqrt{2x}=\frac{x}{2}-2 egyenletnek egyedi megoldása van.