Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{129} + 9}{16} \approx 1,272363543
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{2x+7}=x-1-\left(-3x+1\right)
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: -3x+1.
\sqrt{2x+7}=x-1-\left(-3x\right)-1
-3x+1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
\sqrt{2x+7}=x-1+3x-1
-3x ellentettje 3x.
\sqrt{2x+7}=4x-1-1
Összevonjuk a következőket: x és 3x. Az eredmény 4x.
\sqrt{2x+7}=4x-2
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) -1 értéket. Az eredmény -2.
\left(\sqrt{2x+7}\right)^{2}=\left(4x-2\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
2x+7=\left(4x-2\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2x+7} érték 2. hatványát. Az eredmény 2x+7.
2x+7=16x^{2}-16x+4
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(4x-2\right)^{2}).
2x+7-16x^{2}=-16x+4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16x^{2}.
2x+7-16x^{2}+16x=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 16x.
18x+7-16x^{2}=4
Összevonjuk a következőket: 2x és 16x. Az eredmény 18x.
18x+7-16x^{2}-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
18x+3-16x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 7 értéket. Az eredmény 3.
-16x^{2}+18x+3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-18±\sqrt{18^{2}-4\left(-16\right)\times 3}}{2\left(-16\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -16 értéket a-ba, a(z) 18 értéket b-be és a(z) 3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-18±\sqrt{324-4\left(-16\right)\times 3}}{2\left(-16\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 18.
x=\frac{-18±\sqrt{324+64\times 3}}{2\left(-16\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -16.
x=\frac{-18±\sqrt{324+192}}{2\left(-16\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 64 és 3.
x=\frac{-18±\sqrt{516}}{2\left(-16\right)}
Összeadjuk a következőket: 324 és 192.
x=\frac{-18±2\sqrt{129}}{2\left(-16\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 516.
x=\frac{-18±2\sqrt{129}}{-32}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -16.
x=\frac{2\sqrt{129}-18}{-32}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-18±2\sqrt{129}}{-32}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -18 és 2\sqrt{129}.
x=\frac{9-\sqrt{129}}{16}
-18+2\sqrt{129} elosztása a következővel: -32.
x=\frac{-2\sqrt{129}-18}{-32}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-18±2\sqrt{129}}{-32}). ± előjele negatív. 2\sqrt{129} kivonása a következőből: -18.
x=\frac{\sqrt{129}+9}{16}
-18-2\sqrt{129} elosztása a következővel: -32.
x=\frac{9-\sqrt{129}}{16} x=\frac{\sqrt{129}+9}{16}
Megoldottuk az egyenletet.
\sqrt{2\times \frac{9-\sqrt{129}}{16}+7}-3\times \frac{9-\sqrt{129}}{16}+1=\frac{9-\sqrt{129}}{16}-1
Behelyettesítjük a(z) \frac{9-\sqrt{129}}{16} értéket x helyére a(z) \sqrt{2x+7}-3x+1=x-1 egyenletben.
-\frac{15}{16}+\frac{7}{16}\times 129^{\frac{1}{2}}=-\frac{7}{16}-\frac{1}{16}\times 129^{\frac{1}{2}}
Egyszerűsítünk. Az x=\frac{9-\sqrt{129}}{16} értéke nem felel meg az egyenletbe, mert a bal és a jobb oldali két oldal az egyenletjel.
\sqrt{2\times \frac{\sqrt{129}+9}{16}+7}-3\times \frac{\sqrt{129}+9}{16}+1=\frac{\sqrt{129}+9}{16}-1
Behelyettesítjük a(z) \frac{\sqrt{129}+9}{16} értéket x helyére a(z) \sqrt{2x+7}-3x+1=x-1 egyenletben.
-\frac{7}{16}+\frac{1}{16}\times 129^{\frac{1}{2}}=\frac{1}{16}\times 129^{\frac{1}{2}}-\frac{7}{16}
Egyszerűsítünk. A(z) x=\frac{\sqrt{129}+9}{16} érték kielégíti az egyenletet.
x=\frac{\sqrt{129}+9}{16}
A(z) \sqrt{2x+7}=4x-2 egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}