Megoldás a(z) x változóra
x=3
x=-1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{2x+3}=1+\sqrt{x+1}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: -\sqrt{x+1}.
\left(\sqrt{2x+3}\right)^{2}=\left(1+\sqrt{x+1}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
2x+3=\left(1+\sqrt{x+1}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2x+3} érték 2. hatványát. Az eredmény 2x+3.
2x+3=1+2\sqrt{x+1}+\left(\sqrt{x+1}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(1+\sqrt{x+1}\right)^{2}).
2x+3=1+2\sqrt{x+1}+x+1
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x+1} érték 2. hatványát. Az eredmény x+1.
2x+3=2+2\sqrt{x+1}+x
Összeadjuk a következőket: 1 és 1. Az eredmény 2.
2x+3-\left(2+x\right)=2\sqrt{x+1}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2+x.
2x+3-2-x=2\sqrt{x+1}
2+x ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
2x+1-x=2\sqrt{x+1}
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 1.
x+1=2\sqrt{x+1}
Összevonjuk a következőket: 2x és -x. Az eredmény x.
\left(x+1\right)^{2}=\left(2\sqrt{x+1}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x^{2}+2x+1=\left(2\sqrt{x+1}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+1\right)^{2}).
x^{2}+2x+1=2^{2}\left(\sqrt{x+1}\right)^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(2\sqrt{x+1}\right)^{2}.
x^{2}+2x+1=4\left(\sqrt{x+1}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
x^{2}+2x+1=4\left(x+1\right)
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x+1} érték 2. hatványát. Az eredmény x+1.
x^{2}+2x+1=4x+4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és x+1.
x^{2}+2x+1-4x=4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
x^{2}-2x+1=4
Összevonjuk a következőket: 2x és -4x. Az eredmény -2x.
x^{2}-2x+1-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
x^{2}-2x-3=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -3.
a+b=-2 ab=-3
Az egyenlet megoldásához x^{2}-2x-3 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-3 b=1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x-3\right)\left(x+1\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=3 x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-3=0 és a x+1=0.
\sqrt{2\times 3+3}-\sqrt{3+1}=1
Behelyettesítjük a(z) 3 értéket x helyére a(z) \sqrt{2x+3}-\sqrt{x+1}=1 egyenletben.
1=1
Egyszerűsítünk. A(z) x=3 érték kielégíti az egyenletet.
\sqrt{2\left(-1\right)+3}-\sqrt{-1+1}=1
Behelyettesítjük a(z) -1 értéket x helyére a(z) \sqrt{2x+3}-\sqrt{x+1}=1 egyenletben.
1=1
Egyszerűsítünk. A(z) x=-1 érték kielégíti az egyenletet.
x=3 x=-1
A(z) \sqrt{2x+3}=\sqrt{x+1}+1 egyenlet összes megoldásának felsorolása
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}