Megoldás a(z) x változóra
x=-2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{2x+13}=9+3x
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: -3x.
\left(\sqrt{2x+13}\right)^{2}=\left(9+3x\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
2x+13=\left(9+3x\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2x+13} érték 2. hatványát. Az eredmény 2x+13.
2x+13=81+54x+9x^{2}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(9+3x\right)^{2}).
2x+13-81=54x+9x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 81.
2x-68=54x+9x^{2}
Kivonjuk a(z) 81 értékből a(z) 13 értéket. Az eredmény -68.
2x-68-54x=9x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 54x.
-52x-68=9x^{2}
Összevonjuk a következőket: 2x és -54x. Az eredmény -52x.
-52x-68-9x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9x^{2}.
-9x^{2}-52x-68=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-52 ab=-9\left(-68\right)=612
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -9x^{2}+ax+bx-68 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-612 -2,-306 -3,-204 -4,-153 -6,-102 -9,-68 -12,-51 -17,-36 -18,-34
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 612.
-1-612=-613 -2-306=-308 -3-204=-207 -4-153=-157 -6-102=-108 -9-68=-77 -12-51=-63 -17-36=-53 -18-34=-52
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-18 b=-34
A megoldás az a pár, amelynek összege -52.
\left(-9x^{2}-18x\right)+\left(-34x-68\right)
Átírjuk az értéket (-9x^{2}-52x-68) \left(-9x^{2}-18x\right)+\left(-34x-68\right) alakban.
9x\left(-x-2\right)+34\left(-x-2\right)
A 9x a második csoportban lévő első és 34 faktort.
\left(-x-2\right)\left(9x+34\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x-2 általános kifejezést a zárójelből.
x=-2 x=-\frac{34}{9}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x-2=0 és a 9x+34=0.
\sqrt{2\left(-2\right)+13}-3\left(-2\right)=9
Behelyettesítjük a(z) -2 értéket x helyére a(z) \sqrt{2x+13}-3x=9 egyenletben.
9=9
Egyszerűsítünk. A(z) x=-2 érték kielégíti az egyenletet.
\sqrt{2\left(-\frac{34}{9}\right)+13}-3\left(-\frac{34}{9}\right)=9
Behelyettesítjük a(z) -\frac{34}{9} értéket x helyére a(z) \sqrt{2x+13}-3x=9 egyenletben.
\frac{41}{3}=9
Egyszerűsítünk. A x=-\frac{34}{9} értéke nem felel meg az egyenletbe.
x=-2
A(z) \sqrt{2x+13}=3x+9 egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}