Megoldás a(z) x változóra
x=-2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{10-3x}\right)^{2}=\left(2+\sqrt{x+6}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
10-3x=\left(2+\sqrt{x+6}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{10-3x} érték 2. hatványát. Az eredmény 10-3x.
10-3x=4+4\sqrt{x+6}+\left(\sqrt{x+6}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2+\sqrt{x+6}\right)^{2}).
10-3x=4+4\sqrt{x+6}+x+6
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x+6} érték 2. hatványát. Az eredmény x+6.
10-3x=10+4\sqrt{x+6}+x
Összeadjuk a következőket: 4 és 6. Az eredmény 10.
10-3x-\left(10+x\right)=4\sqrt{x+6}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 10+x.
10-3x-10-x=4\sqrt{x+6}
10+x ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-3x-x=4\sqrt{x+6}
Kivonjuk a(z) 10 értékből a(z) 10 értéket. Az eredmény 0.
-4x=4\sqrt{x+6}
Összevonjuk a következőket: -3x és -x. Az eredmény -4x.
\left(-4x\right)^{2}=\left(4\sqrt{x+6}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
\left(-4\right)^{2}x^{2}=\left(4\sqrt{x+6}\right)^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(-4x\right)^{2}.
16x^{2}=\left(4\sqrt{x+6}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) -4 érték 2. hatványát. Az eredmény 16.
16x^{2}=4^{2}\left(\sqrt{x+6}\right)^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(4\sqrt{x+6}\right)^{2}.
16x^{2}=16\left(\sqrt{x+6}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) 4 érték 2. hatványát. Az eredmény 16.
16x^{2}=16\left(x+6\right)
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x+6} érték 2. hatványát. Az eredmény x+6.
16x^{2}=16x+96
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 16 és x+6.
16x^{2}-16x=96
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16x.
16x^{2}-16x-96=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 96.
x^{2}-x-6=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 16.
a+b=-1 ab=1\left(-6\right)=-6
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-6 2,-3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
1-6=-5 2-3=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=2
A megoldás az a pár, amelynek összege -1.
\left(x^{2}-3x\right)+\left(2x-6\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-x-6) \left(x^{2}-3x\right)+\left(2x-6\right) alakban.
x\left(x-3\right)+2\left(x-3\right)
A x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(x-3\right)\left(x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
x=3 x=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-3=0 és a x+2=0.
\sqrt{10-3\times 3}=2+\sqrt{3+6}
Behelyettesítjük a(z) 3 értéket x helyére a(z) \sqrt{10-3x}=2+\sqrt{x+6} egyenletben.
1=5
Egyszerűsítünk. A x=3 értéke nem felel meg az egyenletbe.
\sqrt{10-3\left(-2\right)}=2+\sqrt{-2+6}
Behelyettesítjük a(z) -2 értéket x helyére a(z) \sqrt{10-3x}=2+\sqrt{x+6} egyenletben.
4=4
Egyszerűsítünk. A(z) x=-2 érték kielégíti az egyenletet.
x=-2
A(z) \sqrt{10-3x}=\sqrt{x+6}+2 egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}