Kiértékelés
2
Szorzattá alakítás
2
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{\frac{\frac{25}{15}-\frac{9}{15}}{\frac{7}{9}-\frac{\frac{13}{15}}{\frac{4}{5}+\frac{1}{2}}+\frac{1}{3}}\times \frac{5}{3}}
3 és 5 legkisebb közös többszöröse 15. Átalakítjuk a számokat (\frac{5}{3} és \frac{3}{5}) törtekké, amelyek nevezője 15.
\sqrt{\frac{\frac{25-9}{15}}{\frac{7}{9}-\frac{\frac{13}{15}}{\frac{4}{5}+\frac{1}{2}}+\frac{1}{3}}\times \frac{5}{3}}
Mivel \frac{25}{15} és \frac{9}{15} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\sqrt{\frac{\frac{16}{15}}{\frac{7}{9}-\frac{\frac{13}{15}}{\frac{4}{5}+\frac{1}{2}}+\frac{1}{3}}\times \frac{5}{3}}
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) 25 értéket. Az eredmény 16.
\sqrt{\frac{\frac{16}{15}}{\frac{7}{9}-\frac{\frac{13}{15}}{\frac{8}{10}+\frac{5}{10}}+\frac{1}{3}}\times \frac{5}{3}}
5 és 2 legkisebb közös többszöröse 10. Átalakítjuk a számokat (\frac{4}{5} és \frac{1}{2}) törtekké, amelyek nevezője 10.
\sqrt{\frac{\frac{16}{15}}{\frac{7}{9}-\frac{\frac{13}{15}}{\frac{8+5}{10}}+\frac{1}{3}}\times \frac{5}{3}}
Mivel \frac{8}{10} és \frac{5}{10} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\sqrt{\frac{\frac{16}{15}}{\frac{7}{9}-\frac{\frac{13}{15}}{\frac{13}{10}}+\frac{1}{3}}\times \frac{5}{3}}
Összeadjuk a következőket: 8 és 5. Az eredmény 13.
\sqrt{\frac{\frac{16}{15}}{\frac{7}{9}-\frac{13}{15}\times \frac{10}{13}+\frac{1}{3}}\times \frac{5}{3}}
\frac{13}{15} elosztása a következővel: \frac{13}{10}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{13}{15} értéket megszorozzuk a(z) \frac{13}{10} reciprokával.
\sqrt{\frac{\frac{16}{15}}{\frac{7}{9}-\frac{13\times 10}{15\times 13}+\frac{1}{3}}\times \frac{5}{3}}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{13}{15} és \frac{10}{13}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\sqrt{\frac{\frac{16}{15}}{\frac{7}{9}-\frac{10}{15}+\frac{1}{3}}\times \frac{5}{3}}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 13.
\sqrt{\frac{\frac{16}{15}}{\frac{7}{9}-\frac{2}{3}+\frac{1}{3}}\times \frac{5}{3}}
A törtet (\frac{10}{15}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
\sqrt{\frac{\frac{16}{15}}{\frac{7}{9}-\frac{6}{9}+\frac{1}{3}}\times \frac{5}{3}}
9 és 3 legkisebb közös többszöröse 9. Átalakítjuk a számokat (\frac{7}{9} és \frac{2}{3}) törtekké, amelyek nevezője 9.
\sqrt{\frac{\frac{16}{15}}{\frac{7-6}{9}+\frac{1}{3}}\times \frac{5}{3}}
Mivel \frac{7}{9} és \frac{6}{9} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\sqrt{\frac{\frac{16}{15}}{\frac{1}{9}+\frac{1}{3}}\times \frac{5}{3}}
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) 7 értéket. Az eredmény 1.
\sqrt{\frac{\frac{16}{15}}{\frac{1}{9}+\frac{3}{9}}\times \frac{5}{3}}
9 és 3 legkisebb közös többszöröse 9. Átalakítjuk a számokat (\frac{1}{9} és \frac{1}{3}) törtekké, amelyek nevezője 9.
\sqrt{\frac{\frac{16}{15}}{\frac{1+3}{9}}\times \frac{5}{3}}
Mivel \frac{1}{9} és \frac{3}{9} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\sqrt{\frac{\frac{16}{15}}{\frac{4}{9}}\times \frac{5}{3}}
Összeadjuk a következőket: 1 és 3. Az eredmény 4.
\sqrt{\frac{16}{15}\times \frac{9}{4}\times \frac{5}{3}}
\frac{16}{15} elosztása a következővel: \frac{4}{9}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{16}{15} értéket megszorozzuk a(z) \frac{4}{9} reciprokával.
\sqrt{\frac{16\times 9}{15\times 4}\times \frac{5}{3}}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{16}{15} és \frac{9}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\sqrt{\frac{144}{60}\times \frac{5}{3}}
Elvégezzük a törtben (\frac{16\times 9}{15\times 4}) szereplő szorzásokat.
\sqrt{\frac{12}{5}\times \frac{5}{3}}
A törtet (\frac{144}{60}) leegyszerűsítjük 12 kivonásával és kiejtésével.
\sqrt{\frac{12\times 5}{5\times 3}}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{12}{5} és \frac{5}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\sqrt{\frac{12}{3}}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 5.
\sqrt{4}
Elosztjuk a(z) 12 értéket a(z) 3 értékkel. Az eredmény 4.
2
Kiszámoljuk a(z) 4 négyzetgyökét. Az eredmény 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}