Kiértékelés
\frac{5\sqrt{2}}{3}\approx 2,357022604
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{\frac{16}{9}+2\times \frac{4}{3}+1+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}}
Kiszámoljuk a(z) \frac{4}{3} érték 2. hatványát. Az eredmény \frac{16}{9}.
\sqrt{\frac{16}{9}+\frac{2\times 4}{3}+1+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}}
Kifejezzük a hányadost (2\times \frac{4}{3}) egyetlen törtként.
\sqrt{\frac{16}{9}+\frac{8}{3}+1+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4. Az eredmény 8.
\sqrt{\frac{16}{9}+\frac{24}{9}+1+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}}
9 és 3 legkisebb közös többszöröse 9. Átalakítjuk a számokat (\frac{16}{9} és \frac{8}{3}) törtekké, amelyek nevezője 9.
\sqrt{\frac{16+24}{9}+1+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}}
Mivel \frac{16}{9} és \frac{24}{9} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\sqrt{\frac{40}{9}+1+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}}
Összeadjuk a következőket: 16 és 24. Az eredmény 40.
\sqrt{\frac{40}{9}+\frac{9}{9}+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}}
Átalakítjuk a számot (1) törtté (\frac{9}{9}).
\sqrt{\frac{40+9}{9}+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}}
Mivel \frac{40}{9} és \frac{9}{9} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\sqrt{\frac{49}{9}+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}}
Összeadjuk a következőket: 40 és 9. Az eredmény 49.
\sqrt{\frac{49}{9}+\frac{1}{9}}
Kiszámoljuk a(z) \frac{1}{3} érték 2. hatványát. Az eredmény \frac{1}{9}.
\sqrt{\frac{49+1}{9}}
Mivel \frac{49}{9} és \frac{1}{9} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\sqrt{\frac{50}{9}}
Összeadjuk a következőket: 49 és 1. Az eredmény 50.
\frac{\sqrt{50}}{\sqrt{9}}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{50}{9}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{50}}{\sqrt{9}}.
\frac{5\sqrt{2}}{\sqrt{9}}
Szorzattá alakítjuk a(z) 50=5^{2}\times 2 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{5^{2}\times 2}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{5^{2}}\sqrt{2}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 5^{2}.
\frac{5\sqrt{2}}{3}
Kiszámoljuk a(z) 9 négyzetgyökét. Az eredmény 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}