Kiértékelés
\frac{\sqrt{3}}{4}\approx 0,433012702
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{\frac{\frac{\frac{\frac{6}{10}+\frac{1}{10}}{\frac{7}{20}}-\left(\frac{6}{5}+\frac{7}{2}-\frac{14}{5}\right)}{\frac{2}{3}}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
5 és 10 legkisebb közös többszöröse 10. Átalakítjuk a számokat (\frac{3}{5} és \frac{1}{10}) törtekké, amelyek nevezője 10.
\sqrt{\frac{\frac{\frac{\frac{6+1}{10}}{\frac{7}{20}}-\left(\frac{6}{5}+\frac{7}{2}-\frac{14}{5}\right)}{\frac{2}{3}}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
Mivel \frac{6}{10} és \frac{1}{10} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\sqrt{\frac{\frac{\frac{\frac{7}{10}}{\frac{7}{20}}-\left(\frac{6}{5}+\frac{7}{2}-\frac{14}{5}\right)}{\frac{2}{3}}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
Összeadjuk a következőket: 6 és 1. Az eredmény 7.
\sqrt{\frac{\frac{\frac{7}{10}\times \frac{20}{7}-\left(\frac{6}{5}+\frac{7}{2}-\frac{14}{5}\right)}{\frac{2}{3}}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
\frac{7}{10} elosztása a következővel: \frac{7}{20}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{7}{10} értéket megszorozzuk a(z) \frac{7}{20} reciprokával.
\sqrt{\frac{\frac{\frac{7\times 20}{10\times 7}-\left(\frac{6}{5}+\frac{7}{2}-\frac{14}{5}\right)}{\frac{2}{3}}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{7}{10} és \frac{20}{7}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\sqrt{\frac{\frac{\frac{20}{10}-\left(\frac{6}{5}+\frac{7}{2}-\frac{14}{5}\right)}{\frac{2}{3}}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 7.
\sqrt{\frac{\frac{2-\left(\frac{6}{5}+\frac{7}{2}-\frac{14}{5}\right)}{\frac{2}{3}}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
Elosztjuk a(z) 20 értéket a(z) 10 értékkel. Az eredmény 2.
\sqrt{\frac{\frac{2-\left(\frac{12}{10}+\frac{35}{10}-\frac{14}{5}\right)}{\frac{2}{3}}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
5 és 2 legkisebb közös többszöröse 10. Átalakítjuk a számokat (\frac{6}{5} és \frac{7}{2}) törtekké, amelyek nevezője 10.
\sqrt{\frac{\frac{2-\left(\frac{12+35}{10}-\frac{14}{5}\right)}{\frac{2}{3}}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
Mivel \frac{12}{10} és \frac{35}{10} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\sqrt{\frac{\frac{2-\left(\frac{47}{10}-\frac{14}{5}\right)}{\frac{2}{3}}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
Összeadjuk a következőket: 12 és 35. Az eredmény 47.
\sqrt{\frac{\frac{2-\left(\frac{47}{10}-\frac{28}{10}\right)}{\frac{2}{3}}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
10 és 5 legkisebb közös többszöröse 10. Átalakítjuk a számokat (\frac{47}{10} és \frac{14}{5}) törtekké, amelyek nevezője 10.
\sqrt{\frac{\frac{2-\frac{47-28}{10}}{\frac{2}{3}}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
Mivel \frac{47}{10} és \frac{28}{10} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\sqrt{\frac{\frac{2-\frac{19}{10}}{\frac{2}{3}}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
Kivonjuk a(z) 28 értékből a(z) 47 értéket. Az eredmény 19.
\sqrt{\frac{\frac{\frac{20}{10}-\frac{19}{10}}{\frac{2}{3}}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
Átalakítjuk a számot (2) törtté (\frac{20}{10}).
\sqrt{\frac{\frac{\frac{20-19}{10}}{\frac{2}{3}}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
Mivel \frac{20}{10} és \frac{19}{10} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\sqrt{\frac{\frac{\frac{1}{10}}{\frac{2}{3}}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
Kivonjuk a(z) 19 értékből a(z) 20 értéket. Az eredmény 1.
\sqrt{\frac{\frac{1}{10}\times \frac{3}{2}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
\frac{1}{10} elosztása a következővel: \frac{2}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{1}{10} értéket megszorozzuk a(z) \frac{2}{3} reciprokával.
\sqrt{\frac{\frac{1\times 3}{10\times 2}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{10} és \frac{3}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\sqrt{\frac{\frac{3}{20}-\frac{1}{15}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
Elvégezzük a törtben (\frac{1\times 3}{10\times 2}) szereplő szorzásokat.
\sqrt{\frac{\frac{9}{60}-\frac{4}{60}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
20 és 15 legkisebb közös többszöröse 60. Átalakítjuk a számokat (\frac{3}{20} és \frac{1}{15}) törtekké, amelyek nevezője 60.
\sqrt{\frac{\frac{9-4}{60}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
Mivel \frac{9}{60} és \frac{4}{60} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\sqrt{\frac{\frac{5}{60}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény 5.
\sqrt{\frac{\frac{1}{12}}{\left(\frac{2}{3}\right)^{2}}}
A törtet (\frac{5}{60}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
\sqrt{\frac{\frac{1}{12}}{\frac{4}{9}}}
Kiszámoljuk a(z) \frac{2}{3} érték 2. hatványát. Az eredmény \frac{4}{9}.
\sqrt{\frac{1}{12}\times \frac{9}{4}}
\frac{1}{12} elosztása a következővel: \frac{4}{9}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{1}{12} értéket megszorozzuk a(z) \frac{4}{9} reciprokával.
\sqrt{\frac{1\times 9}{12\times 4}}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{12} és \frac{9}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\sqrt{\frac{9}{48}}
Elvégezzük a törtben (\frac{1\times 9}{12\times 4}) szereplő szorzásokat.
\sqrt{\frac{3}{16}}
A törtet (\frac{9}{48}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
\frac{\sqrt{3}}{\sqrt{16}}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{3}{16}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{3}}{\sqrt{16}}.
\frac{\sqrt{3}}{4}
Kiszámoljuk a(z) 16 négyzetgyökét. Az eredmény 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}