Kiértékelés
\frac{\sqrt{2005}}{10}\approx 4,477722635
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{\left(\frac{4+1}{2}-\frac{1}{6}+0,2\right)\times 9-\frac{11}{4}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2. Az eredmény 4.
\sqrt{\left(\frac{5}{2}-\frac{1}{6}+0,2\right)\times 9-\frac{11}{4}}
Összeadjuk a következőket: 4 és 1. Az eredmény 5.
\sqrt{\left(\frac{15}{6}-\frac{1}{6}+0,2\right)\times 9-\frac{11}{4}}
2 és 6 legkisebb közös többszöröse 6. Átalakítjuk a számokat (\frac{5}{2} és \frac{1}{6}) törtekké, amelyek nevezője 6.
\sqrt{\left(\frac{15-1}{6}+0,2\right)\times 9-\frac{11}{4}}
Mivel \frac{15}{6} és \frac{1}{6} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\sqrt{\left(\frac{14}{6}+0,2\right)\times 9-\frac{11}{4}}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 15 értéket. Az eredmény 14.
\sqrt{\left(\frac{7}{3}+0,2\right)\times 9-\frac{11}{4}}
A törtet (\frac{14}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
\sqrt{\left(\frac{7}{3}+\frac{1}{5}\right)\times 9-\frac{11}{4}}
Átalakítjuk a decimális formátumú számot (0,2) törtté (\frac{2}{10}). A törtet (\frac{2}{10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
\sqrt{\left(\frac{35}{15}+\frac{3}{15}\right)\times 9-\frac{11}{4}}
3 és 5 legkisebb közös többszöröse 15. Átalakítjuk a számokat (\frac{7}{3} és \frac{1}{5}) törtekké, amelyek nevezője 15.
\sqrt{\frac{35+3}{15}\times 9-\frac{11}{4}}
Mivel \frac{35}{15} és \frac{3}{15} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\sqrt{\frac{38}{15}\times 9-\frac{11}{4}}
Összeadjuk a következőket: 35 és 3. Az eredmény 38.
\sqrt{\frac{38\times 9}{15}-\frac{11}{4}}
Kifejezzük a hányadost (\frac{38}{15}\times 9) egyetlen törtként.
\sqrt{\frac{342}{15}-\frac{11}{4}}
Összeszorozzuk a következőket: 38 és 9. Az eredmény 342.
\sqrt{\frac{114}{5}-\frac{11}{4}}
A törtet (\frac{342}{15}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
\sqrt{\frac{456}{20}-\frac{55}{20}}
5 és 4 legkisebb közös többszöröse 20. Átalakítjuk a számokat (\frac{114}{5} és \frac{11}{4}) törtekké, amelyek nevezője 20.
\sqrt{\frac{456-55}{20}}
Mivel \frac{456}{20} és \frac{55}{20} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\sqrt{\frac{401}{20}}
Kivonjuk a(z) 55 értékből a(z) 456 értéket. Az eredmény 401.
\frac{\sqrt{401}}{\sqrt{20}}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{401}{20}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{401}}{\sqrt{20}}.
\frac{\sqrt{401}}{2\sqrt{5}}
Szorzattá alakítjuk a(z) 20=2^{2}\times 5 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{2^{2}\times 5}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{2^{2}}\sqrt{5}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2^{2}.
\frac{\sqrt{401}\sqrt{5}}{2\left(\sqrt{5}\right)^{2}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{\sqrt{401}}{2\sqrt{5}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{5}.
\frac{\sqrt{401}\sqrt{5}}{2\times 5}
\sqrt{5} négyzete 5.
\frac{\sqrt{2005}}{2\times 5}
\sqrt{401} és \sqrt{5} megszorozzuk a négyzetgyökér alatti számokat.
\frac{\sqrt{2005}}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5. Az eredmény 10.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}