Kiértékelés
2
Szorzattá alakítás
2
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{\frac{\frac{4}{13}\left(7-\frac{1\times 75}{5\times 4}\right)}{\frac{16}{3}\left(\frac{4}{3}+\frac{\frac{5}{6}}{\frac{1}{2}}\right)}}+\sqrt{\left(\frac{53}{5}-\frac{63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{5} és \frac{75}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\sqrt{\frac{\frac{4}{13}\left(7-\frac{75}{20}\right)}{\frac{16}{3}\left(\frac{4}{3}+\frac{\frac{5}{6}}{\frac{1}{2}}\right)}}+\sqrt{\left(\frac{53}{5}-\frac{63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Elvégezzük a törtben (\frac{1\times 75}{5\times 4}) szereplő szorzásokat.
\sqrt{\frac{\frac{4}{13}\left(7-\frac{15}{4}\right)}{\frac{16}{3}\left(\frac{4}{3}+\frac{\frac{5}{6}}{\frac{1}{2}}\right)}}+\sqrt{\left(\frac{53}{5}-\frac{63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
A törtet (\frac{75}{20}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
\sqrt{\frac{\frac{4}{13}\left(\frac{28}{4}-\frac{15}{4}\right)}{\frac{16}{3}\left(\frac{4}{3}+\frac{\frac{5}{6}}{\frac{1}{2}}\right)}}+\sqrt{\left(\frac{53}{5}-\frac{63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Átalakítjuk a számot (7) törtté (\frac{28}{4}).
\sqrt{\frac{\frac{4}{13}\times \frac{28-15}{4}}{\frac{16}{3}\left(\frac{4}{3}+\frac{\frac{5}{6}}{\frac{1}{2}}\right)}}+\sqrt{\left(\frac{53}{5}-\frac{63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Mivel \frac{28}{4} és \frac{15}{4} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\sqrt{\frac{\frac{4}{13}\times \frac{13}{4}}{\frac{16}{3}\left(\frac{4}{3}+\frac{\frac{5}{6}}{\frac{1}{2}}\right)}}+\sqrt{\left(\frac{53}{5}-\frac{63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Kivonjuk a(z) 15 értékből a(z) 28 értéket. Az eredmény 13.
\sqrt{\frac{1}{\frac{16}{3}\left(\frac{4}{3}+\frac{\frac{5}{6}}{\frac{1}{2}}\right)}}+\sqrt{\left(\frac{53}{5}-\frac{63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Kiejtjük ezt az értéket és annak reciprokát: \frac{4}{13} és \frac{13}{4}.
\sqrt{\frac{1}{\frac{16}{3}\left(\frac{4}{3}+\frac{5}{6}\times 2\right)}}+\sqrt{\left(\frac{53}{5}-\frac{63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
\frac{5}{6} elosztása a következővel: \frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{5}{6} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{2} reciprokával.
\sqrt{\frac{1}{\frac{16}{3}\left(\frac{4}{3}+\frac{5\times 2}{6}\right)}}+\sqrt{\left(\frac{53}{5}-\frac{63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Kifejezzük a hányadost (\frac{5}{6}\times 2) egyetlen törtként.
\sqrt{\frac{1}{\frac{16}{3}\left(\frac{4}{3}+\frac{10}{6}\right)}}+\sqrt{\left(\frac{53}{5}-\frac{63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 5 és 2. Az eredmény 10.
\sqrt{\frac{1}{\frac{16}{3}\left(\frac{4}{3}+\frac{5}{3}\right)}}+\sqrt{\left(\frac{53}{5}-\frac{63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
A törtet (\frac{10}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
\sqrt{\frac{1}{\frac{16}{3}\times \frac{4+5}{3}}}+\sqrt{\left(\frac{53}{5}-\frac{63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Mivel \frac{4}{3} és \frac{5}{3} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\sqrt{\frac{1}{\frac{16}{3}\times \frac{9}{3}}}+\sqrt{\left(\frac{53}{5}-\frac{63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és 5. Az eredmény 9.
\sqrt{\frac{1}{\frac{16}{3}\times 3}}+\sqrt{\left(\frac{53}{5}-\frac{63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Elosztjuk a(z) 9 értéket a(z) 3 értékkel. Az eredmény 3.
\sqrt{\frac{1}{16}}+\sqrt{\left(\frac{53}{5}-\frac{63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Kiejtjük ezt a két értéket: 3 és 3.
\frac{1}{4}+\sqrt{\left(\frac{53}{5}-\frac{63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Átalakítjuk az osztás (\frac{1}{16}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{1}}{\sqrt{16}}. A számlálóból és a nevezőből is négyzetgyököt vonunk.
\frac{1}{4}+\sqrt{\left(\frac{212}{20}-\frac{63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
5 és 20 legkisebb közös többszöröse 20. Átalakítjuk a számokat (\frac{53}{5} és \frac{63}{20}) törtekké, amelyek nevezője 20.
\frac{1}{4}+\sqrt{\left(\frac{212-63}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Mivel \frac{212}{20} és \frac{63}{20} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{1}{4}+\sqrt{\left(\frac{149}{20}-5\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Kivonjuk a(z) 63 értékből a(z) 212 értéket. Az eredmény 149.
\frac{1}{4}+\sqrt{\left(\frac{149}{20}-\frac{100}{20}\right)\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Átalakítjuk a számot (5) törtté (\frac{100}{20}).
\frac{1}{4}+\sqrt{\frac{149-100}{20}\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Mivel \frac{149}{20} és \frac{100}{20} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{1}{4}+\sqrt{\frac{49}{20}\left(1+\frac{1}{4}\right)}
Kivonjuk a(z) 100 értékből a(z) 149 értéket. Az eredmény 49.
\frac{1}{4}+\sqrt{\frac{49}{20}\left(\frac{4}{4}+\frac{1}{4}\right)}
Átalakítjuk a számot (1) törtté (\frac{4}{4}).
\frac{1}{4}+\sqrt{\frac{49}{20}\times \frac{4+1}{4}}
Mivel \frac{4}{4} és \frac{1}{4} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{1}{4}+\sqrt{\frac{49}{20}\times \frac{5}{4}}
Összeadjuk a következőket: 4 és 1. Az eredmény 5.
\frac{1}{4}+\sqrt{\frac{49\times 5}{20\times 4}}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{49}{20} és \frac{5}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{1}{4}+\sqrt{\frac{245}{80}}
Elvégezzük a törtben (\frac{49\times 5}{20\times 4}) szereplő szorzásokat.
\frac{1}{4}+\sqrt{\frac{49}{16}}
A törtet (\frac{245}{80}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
\frac{1}{4}+\frac{7}{4}
Átalakítjuk az osztás (\frac{49}{16}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{49}}{\sqrt{16}}. A számlálóból és a nevezőből is négyzetgyököt vonunk.
\frac{1+7}{4}
Mivel \frac{1}{4} és \frac{7}{4} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{8}{4}
Összeadjuk a következőket: 1 és 7. Az eredmény 8.
2
Elosztjuk a(z) 8 értéket a(z) 4 értékkel. Az eredmény 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}