Kiértékelés
\frac{\sqrt{2}}{2}+2\sqrt{3}-1\approx 3,171208396
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\sqrt{2}}{2}+3\tan(30)+\tan(60)-2\cos(60)
A(z) \sin(45) értékét a trigonometriai értékek táblázatából vegye.
\frac{\sqrt{2}}{2}+3\times \frac{\sqrt{3}}{3}+\tan(60)-2\cos(60)
A(z) \tan(30) értékét a trigonometriai értékek táblázatából vegye.
\frac{\sqrt{2}}{2}+\sqrt{3}+\tan(60)-2\cos(60)
Kiejtjük ezt a két értéket: 3 és 3.
\frac{\sqrt{2}}{2}+\sqrt{3}+\sqrt{3}-2\cos(60)
A(z) \tan(60) értékét a trigonometriai értékek táblázatából vegye.
\frac{\sqrt{2}}{2}+2\sqrt{3}-2\cos(60)
Összevonjuk a következőket: \sqrt{3} és \sqrt{3}. Az eredmény 2\sqrt{3}.
\frac{\sqrt{2}}{2}+\frac{2\times 2\sqrt{3}}{2}-2\cos(60)
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 2\sqrt{3} és \frac{2}{2}.
\frac{\sqrt{2}+2\times 2\sqrt{3}}{2}-2\cos(60)
Mivel \frac{\sqrt{2}}{2} és \frac{2\times 2\sqrt{3}}{2} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{\sqrt{2}+4\sqrt{3}}{2}-2\cos(60)
Elvégezzük a képletben (\sqrt{2}+2\times 2\sqrt{3}) szereplő szorzásokat.
\frac{\sqrt{2}+4\sqrt{3}}{2}-2\times \frac{1}{2}
A(z) \cos(60) értékét a trigonometriai értékek táblázatából vegye.
\frac{\sqrt{2}+4\sqrt{3}}{2}-1
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{1}{2}. Az eredmény 1.
\frac{\sqrt{2}+4\sqrt{3}}{2}-\frac{2}{2}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 1 és \frac{2}{2}.
\frac{\sqrt{2}+4\sqrt{3}-2}{2}
Mivel \frac{\sqrt{2}+4\sqrt{3}}{2} és \frac{2}{2} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}