Megoldás a(z) σ_x változóra
\sigma _{x}=\frac{4}{3}
\sigma _{x}=-\frac{4}{3}
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x\in \mathrm{C}
\sigma _{x}=\frac{4}{3}\text{ or }\sigma _{x}=-\frac{4}{3}
Megoldás a(z) x változóra
x\in \mathrm{R}
|\sigma _{x}|=\frac{4}{3}
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sigma _{x}^{2}=\left(-2\right)^{2}\times \frac{4}{9}+\left(0\times 0\right)^{2}x
Kivonjuk a(z) 0 értékből a(z) -2 értéket. Az eredmény -2.
\sigma _{x}^{2}=4\times \frac{4}{9}+\left(0\times 0\right)^{2}x
Kiszámoljuk a(z) -2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
\sigma _{x}^{2}=\frac{16}{9}+\left(0\times 0\right)^{2}x
Összeszorozzuk a következőket: 4 és \frac{4}{9}. Az eredmény \frac{16}{9}.
\sigma _{x}^{2}=\frac{16}{9}+0^{2}x
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 0. Az eredmény 0.
\sigma _{x}^{2}=\frac{16}{9}+0x
Kiszámoljuk a(z) 0 érték 2. hatványát. Az eredmény 0.
\sigma _{x}^{2}=\frac{16}{9}+0
Egy adott számot nullával szorozva nullát kapunk.
\sigma _{x}^{2}=\frac{16}{9}
Összeadjuk a következőket: \frac{16}{9} és 0. Az eredmény \frac{16}{9}.
\sigma _{x}=\frac{4}{3} \sigma _{x}=-\frac{4}{3}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
\sigma _{x}^{2}=\left(-2\right)^{2}\times \frac{4}{9}+\left(0\times 0\right)^{2}x
Kivonjuk a(z) 0 értékből a(z) -2 értéket. Az eredmény -2.
\sigma _{x}^{2}=4\times \frac{4}{9}+\left(0\times 0\right)^{2}x
Kiszámoljuk a(z) -2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
\sigma _{x}^{2}=\frac{16}{9}+\left(0\times 0\right)^{2}x
Összeszorozzuk a következőket: 4 és \frac{4}{9}. Az eredmény \frac{16}{9}.
\sigma _{x}^{2}=\frac{16}{9}+0^{2}x
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 0. Az eredmény 0.
\sigma _{x}^{2}=\frac{16}{9}+0x
Kiszámoljuk a(z) 0 érték 2. hatványát. Az eredmény 0.
\sigma _{x}^{2}=\frac{16}{9}+0
Egy adott számot nullával szorozva nullát kapunk.
\sigma _{x}^{2}=\frac{16}{9}
Összeadjuk a következőket: \frac{16}{9} és 0. Az eredmény \frac{16}{9}.
\sigma _{x}^{2}-\frac{16}{9}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{16}{9}.
\sigma _{x}=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\left(-\frac{16}{9}\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -\frac{16}{9} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
\sigma _{x}=\frac{0±\sqrt{-4\left(-\frac{16}{9}\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
\sigma _{x}=\frac{0±\sqrt{\frac{64}{9}}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -\frac{16}{9}.
\sigma _{x}=\frac{0±\frac{8}{3}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{64}{9}.
\sigma _{x}=\frac{4}{3}
Megoldjuk az egyenletet (\sigma _{x}=\frac{0±\frac{8}{3}}{2}). ± előjele pozitív.
\sigma _{x}=-\frac{4}{3}
Megoldjuk az egyenletet (\sigma _{x}=\frac{0±\frac{8}{3}}{2}). ± előjele negatív.
\sigma _{x}=\frac{4}{3} \sigma _{x}=-\frac{4}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}