Megoldás a(z) x változóra
x=-4
x=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-8+2x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
x^{2}+2x-8=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=2 ab=-8
Az egyenlet megoldásához x^{2}+2x-8 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,8 -2,4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -8.
-1+8=7 -2+4=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 2.
\left(x-2\right)\left(x+4\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=2 x=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-2=0 és a x+4=0.
x^{2}-8+2x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
x^{2}+2x-8=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=2 ab=1\left(-8\right)=-8
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,8 -2,4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -8.
-1+8=7 -2+4=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 2.
\left(x^{2}-2x\right)+\left(4x-8\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+2x-8) \left(x^{2}-2x\right)+\left(4x-8\right) alakban.
x\left(x-2\right)+4\left(x-2\right)
A x a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(x-2\right)\left(x+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-2 általános kifejezést a zárójelből.
x=2 x=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-2=0 és a x+4=0.
x^{2}-8+2x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
x^{2}+2x-8=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-8\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-8\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4+32}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -8.
x=\frac{-2±\sqrt{36}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 32.
x=\frac{-2±6}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 36.
x=\frac{4}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±6}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 6.
x=2
4 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±6}{2}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: -2.
x=-4
-8 elosztása a következővel: 2.
x=2 x=-4
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-8+2x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
x^{2}+2x=8
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 8. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
x^{2}+2x+1^{2}=8+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=8+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=9
Összeadjuk a következőket: 8 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=9
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{9}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=3 x+1=-3
Egyszerűsítünk.
x=2 x=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}