Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{7}{3} = -2\frac{1}{3} \approx -2,333333333
x=\frac{4}{5}=0,8
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=23 ab=15\left(-28\right)=-420
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 15x^{2}+ax+bx-28 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,420 -2,210 -3,140 -4,105 -5,84 -6,70 -7,60 -10,42 -12,35 -14,30 -15,28 -20,21
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -420.
-1+420=419 -2+210=208 -3+140=137 -4+105=101 -5+84=79 -6+70=64 -7+60=53 -10+42=32 -12+35=23 -14+30=16 -15+28=13 -20+21=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-12 b=35
A megoldás az a pár, amelynek összege 23.
\left(15x^{2}-12x\right)+\left(35x-28\right)
Átírjuk az értéket (15x^{2}+23x-28) \left(15x^{2}-12x\right)+\left(35x-28\right) alakban.
3x\left(5x-4\right)+7\left(5x-4\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 7 faktort.
\left(5x-4\right)\left(3x+7\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5x-4 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{4}{5} x=-\frac{7}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 5x-4=0 és a 3x+7=0.
15x^{2}+23x-28=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-23±\sqrt{23^{2}-4\times 15\left(-28\right)}}{2\times 15}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 15 értéket a-ba, a(z) 23 értéket b-be és a(z) -28 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-23±\sqrt{529-4\times 15\left(-28\right)}}{2\times 15}
Négyzetre emeljük a következőt: 23.
x=\frac{-23±\sqrt{529-60\left(-28\right)}}{2\times 15}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 15.
x=\frac{-23±\sqrt{529+1680}}{2\times 15}
Összeszorozzuk a következőket: -60 és -28.
x=\frac{-23±\sqrt{2209}}{2\times 15}
Összeadjuk a következőket: 529 és 1680.
x=\frac{-23±47}{2\times 15}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2209.
x=\frac{-23±47}{30}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 15.
x=\frac{24}{30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-23±47}{30}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -23 és 47.
x=\frac{4}{5}
A törtet (\frac{24}{30}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{70}{30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-23±47}{30}). ± előjele negatív. 47 kivonása a következőből: -23.
x=-\frac{7}{3}
A törtet (\frac{-70}{30}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{4}{5} x=-\frac{7}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
15x^{2}+23x-28=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
15x^{2}+23x-28-\left(-28\right)=-\left(-28\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 28.
15x^{2}+23x=-\left(-28\right)
Ha kivonjuk a(z) -28 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
15x^{2}+23x=28
-28 kivonása a következőből: 0.
\frac{15x^{2}+23x}{15}=\frac{28}{15}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 15.
x^{2}+\frac{23}{15}x=\frac{28}{15}
A(z) 15 értékkel való osztás eltünteti a(z) 15 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{23}{15}x+\left(\frac{23}{30}\right)^{2}=\frac{28}{15}+\left(\frac{23}{30}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{23}{15} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{23}{30}. Ezután hozzáadjuk \frac{23}{30} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{23}{15}x+\frac{529}{900}=\frac{28}{15}+\frac{529}{900}
A(z) \frac{23}{30} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{23}{15}x+\frac{529}{900}=\frac{2209}{900}
\frac{28}{15} és \frac{529}{900} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{23}{30}\right)^{2}=\frac{2209}{900}
Tényezőkre x^{2}+\frac{23}{15}x+\frac{529}{900}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{23}{30}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{2209}{900}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{23}{30}=\frac{47}{30} x+\frac{23}{30}=-\frac{47}{30}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{4}{5} x=-\frac{7}{3}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{23}{30}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}