Megoldás a(z) x, y változóra
x=1
y=-3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x+2y=3+3y+1
Megvizsgáljuk az első egyenletet. A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és 1+y.
x+2y=4+3y
Összeadjuk a következőket: 3 és 1. Az eredmény 4.
x+2y-3y=4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3y.
x-y=4
Összevonjuk a következőket: 2y és -3y. Az eredmény -y.
8-y=2-2y+3x
Megvizsgáljuk a második egyenletet. A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és 1-y.
8-y+2y=2+3x
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2y.
8+y=2+3x
Összevonjuk a következőket: -y és 2y. Az eredmény y.
8+y-3x=2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
y-3x=2-8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8.
y-3x=-6
Kivonjuk a(z) 8 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -6.
x-y=4,-3x+y=-6
Egy két egyenletből álló egyenletrendszer helyettesítéssel történő megoldásához először kifejezzük az egyik egyenletből az egyik változót. Ezután az eredményt behelyettesítjük ezen változó helyére a másik egyenletben.
x-y=4
Az egyik egyenletből kifejezzük a(z) x változót úgy, hogy a(z) x változót elkülönítjük az egyenlőségjel bal oldalára.
x=y+4
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: y.
-3\left(y+4\right)+y=-6
Behelyettesítjük a(z) y+4 értéket x helyére a másik, -3x+y=-6 egyenletben.
-3y-12+y=-6
Összeszorozzuk a következőket: -3 és y+4.
-2y-12=-6
Összeadjuk a következőket: -3y és y.
-2y=6
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 12.
y=-3
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x=-3+4
A(z) x=y+4 egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: -3. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
x=1
Összeadjuk a következőket: 4 és -3.
x=1,y=-3
A rendszer megoldva.
x+2y=3+3y+1
Megvizsgáljuk az első egyenletet. A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és 1+y.
x+2y=4+3y
Összeadjuk a következőket: 3 és 1. Az eredmény 4.
x+2y-3y=4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3y.
x-y=4
Összevonjuk a következőket: 2y és -3y. Az eredmény -y.
8-y=2-2y+3x
Megvizsgáljuk a második egyenletet. A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és 1-y.
8-y+2y=2+3x
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2y.
8+y=2+3x
Összevonjuk a következőket: -y és 2y. Az eredmény y.
8+y-3x=2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
y-3x=2-8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8.
y-3x=-6
Kivonjuk a(z) 8 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -6.
x-y=4,-3x+y=-6
Az egyenleteket kanonikus alakra hozzuk, majd mátrixok használatával megoldjuk az egyenletrendszert.
\left(\begin{matrix}1&-1\\-3&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}4\\-6\end{matrix}\right)
Felírjuk az egyenleteket mátrixformában.
inverse(\left(\begin{matrix}1&-1\\-3&1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}1&-1\\-3&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}1&-1\\-3&1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}4\\-6\end{matrix}\right)
Balról megszorozzuk az egyenletet \left(\begin{matrix}1&-1\\-3&1\end{matrix}\right) inverz mátrixával.
\left(\begin{matrix}1&0\\0&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}1&-1\\-3&1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}4\\-6\end{matrix}\right)
Ha összeszorzunk egy mátrixot az inverzével, egységmátrixot kapunk.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}1&-1\\-3&1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}4\\-6\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk az egyenlőségjel bal oldalán lévő mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{1}{1-\left(-\left(-3\right)\right)}&-\frac{-1}{1-\left(-\left(-3\right)\right)}\\-\frac{-3}{1-\left(-\left(-3\right)\right)}&\frac{1}{1-\left(-\left(-3\right)\right)}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}4\\-6\end{matrix}\right)
Az \left(\begin{matrix}a&b\\c&d\end{matrix}\right) 2\times 2-es mátrix inverz mátrixa a \left(\begin{matrix}\frac{d}{ad-bc}&\frac{-b}{ad-bc}\\\frac{-c}{ad-bc}&\frac{a}{ad-bc}\end{matrix}\right) mátrix, így a mátrixegyenlet felírható mátrixszorzásként.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-\frac{1}{2}&-\frac{1}{2}\\-\frac{3}{2}&-\frac{1}{2}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}4\\-6\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-\frac{1}{2}\times 4-\frac{1}{2}\left(-6\right)\\-\frac{3}{2}\times 4-\frac{1}{2}\left(-6\right)\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk a mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}1\\-3\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
x=1,y=-3
A mátrixból megkapjuk a(z) x és y elemeket.
x+2y=3+3y+1
Megvizsgáljuk az első egyenletet. A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és 1+y.
x+2y=4+3y
Összeadjuk a következőket: 3 és 1. Az eredmény 4.
x+2y-3y=4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3y.
x-y=4
Összevonjuk a következőket: 2y és -3y. Az eredmény -y.
8-y=2-2y+3x
Megvizsgáljuk a második egyenletet. A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és 1-y.
8-y+2y=2+3x
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2y.
8+y=2+3x
Összevonjuk a következőket: -y és 2y. Az eredmény y.
8+y-3x=2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
y-3x=2-8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8.
y-3x=-6
Kivonjuk a(z) 8 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -6.
x-y=4,-3x+y=-6
A behelyettesítéses megoldáshoz az egyik változó együtthatóinak meg kell egyezniük mindkét egyenletben, így amikor az egyik egyenletet kivonjuk a másikból, a változó kiesik.
-3x-3\left(-1\right)y=-3\times 4,-3x+y=-6
x és -3x egyenlővé tételéhez az első egyenlet mindkét oldalán megszorzunk minden tagot a következővel: -3, a második egyenlet mindkét oldalán pedig megszorzunk minden tagot a következővel: 1.
-3x+3y=-12,-3x+y=-6
Egyszerűsítünk.
-3x+3x+3y-y=-12+6
-3x+y=-6 kivonása a következőből: -3x+3y=-12: az egyenlőségjel mindkét oldalán kivonjuk egymásból az egynemű tagokat.
3y-y=-12+6
Összeadjuk a következőket: -3x és 3x. -3x és 3x kiesik, így egyváltozós egyenletet kapunk, amely megoldható.
2y=-12+6
Összeadjuk a következőket: 3y és -y.
2y=-6
Összeadjuk a következőket: -12 és 6.
y=-3
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
-3x-3=-6
A(z) -3x+y=-6 egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: -3. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
-3x=-3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
x=1
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3.
x=1,y=-3
A rendszer megoldva.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}