Megoldás a(z) x, y változóra
x=-3
y=-2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5x-4y=-7,-6x+8y=2
Egy két egyenletből álló egyenletrendszer helyettesítéssel történő megoldásához először kifejezzük az egyik egyenletből az egyik változót. Ezután az eredményt behelyettesítjük ezen változó helyére a másik egyenletben.
5x-4y=-7
Az egyik egyenletből kifejezzük a(z) x változót úgy, hogy a(z) x változót elkülönítjük az egyenlőségjel bal oldalára.
5x=4y-7
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4y.
x=\frac{1}{5}\left(4y-7\right)
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x=\frac{4}{5}y-\frac{7}{5}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{5} és 4y-7.
-6\left(\frac{4}{5}y-\frac{7}{5}\right)+8y=2
Behelyettesítjük a(z) \frac{4y-7}{5} értéket x helyére a másik, -6x+8y=2 egyenletben.
-\frac{24}{5}y+\frac{42}{5}+8y=2
Összeszorozzuk a következőket: -6 és \frac{4y-7}{5}.
\frac{16}{5}y+\frac{42}{5}=2
Összeadjuk a következőket: -\frac{24y}{5} és 8y.
\frac{16}{5}y=-\frac{32}{5}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{42}{5}.
y=-2
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: \frac{16}{5}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
x=\frac{4}{5}\left(-2\right)-\frac{7}{5}
A(z) x=\frac{4}{5}y-\frac{7}{5} egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: -2. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
x=\frac{-8-7}{5}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{4}{5} és -2.
x=-3
-\frac{7}{5} és -\frac{8}{5} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=-3,y=-2
A rendszer megoldva.
5x-4y=-7,-6x+8y=2
Az egyenleteket kanonikus alakra hozzuk, majd mátrixok használatával megoldjuk az egyenletrendszert.
\left(\begin{matrix}5&-4\\-6&8\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-7\\2\end{matrix}\right)
Felírjuk az egyenleteket mátrixformában.
inverse(\left(\begin{matrix}5&-4\\-6&8\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}5&-4\\-6&8\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}5&-4\\-6&8\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}-7\\2\end{matrix}\right)
Balról megszorozzuk az egyenletet \left(\begin{matrix}5&-4\\-6&8\end{matrix}\right) inverz mátrixával.
\left(\begin{matrix}1&0\\0&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}5&-4\\-6&8\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}-7\\2\end{matrix}\right)
Ha összeszorzunk egy mátrixot az inverzével, egységmátrixot kapunk.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}5&-4\\-6&8\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}-7\\2\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk az egyenlőségjel bal oldalán lévő mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{8}{5\times 8-\left(-4\left(-6\right)\right)}&-\frac{-4}{5\times 8-\left(-4\left(-6\right)\right)}\\-\frac{-6}{5\times 8-\left(-4\left(-6\right)\right)}&\frac{5}{5\times 8-\left(-4\left(-6\right)\right)}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}-7\\2\end{matrix}\right)
Az \left(\begin{matrix}a&b\\c&d\end{matrix}\right) 2\times 2-es mátrix inverz mátrixa a \left(\begin{matrix}\frac{d}{ad-bc}&\frac{-b}{ad-bc}\\\frac{-c}{ad-bc}&\frac{a}{ad-bc}\end{matrix}\right) mátrix, így a mátrixegyenlet felírható mátrixszorzásként.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{1}{2}&\frac{1}{4}\\\frac{3}{8}&\frac{5}{16}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}-7\\2\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{1}{2}\left(-7\right)+\frac{1}{4}\times 2\\\frac{3}{8}\left(-7\right)+\frac{5}{16}\times 2\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk a mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-3\\-2\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
x=-3,y=-2
A mátrixból megkapjuk a(z) x és y elemeket.
5x-4y=-7,-6x+8y=2
A behelyettesítéses megoldáshoz az egyik változó együtthatóinak meg kell egyezniük mindkét egyenletben, így amikor az egyik egyenletet kivonjuk a másikból, a változó kiesik.
-6\times 5x-6\left(-4\right)y=-6\left(-7\right),5\left(-6\right)x+5\times 8y=5\times 2
5x és -6x egyenlővé tételéhez az első egyenlet mindkét oldalán megszorzunk minden tagot a következővel: -6, a második egyenlet mindkét oldalán pedig megszorzunk minden tagot a következővel: 5.
-30x+24y=42,-30x+40y=10
Egyszerűsítünk.
-30x+30x+24y-40y=42-10
-30x+40y=10 kivonása a következőből: -30x+24y=42: az egyenlőségjel mindkét oldalán kivonjuk egymásból az egynemű tagokat.
24y-40y=42-10
Összeadjuk a következőket: -30x és 30x. -30x és 30x kiesik, így egyváltozós egyenletet kapunk, amely megoldható.
-16y=42-10
Összeadjuk a következőket: 24y és -40y.
-16y=32
Összeadjuk a következőket: 42 és -10.
y=-2
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -16.
-6x+8\left(-2\right)=2
A(z) -6x+8y=2 egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: -2. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
-6x-16=2
Összeszorozzuk a következőket: 8 és -2.
-6x=18
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 16.
x=-3
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -6.
x=-3,y=-2
A rendszer megoldva.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}