\left\{ \begin{array} { l } { y = x } \\ { y = - x + 2 } \end{array} \right\}
Megoldás a(z) y, x változóra
x=1
y=1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
y-x=0
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
y+x=2
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x.
y-x=0,y+x=2
Egy két egyenletből álló egyenletrendszer helyettesítéssel történő megoldásához először kifejezzük az egyik egyenletből az egyik változót. Ezután az eredményt behelyettesítjük ezen változó helyére a másik egyenletben.
y-x=0
Az egyik egyenletből kifejezzük a(z) y változót úgy, hogy a(z) y változót elkülönítjük az egyenlőségjel bal oldalára.
y=x
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: x.
x+x=2
Behelyettesítjük a(z) x értéket y helyére a másik, y+x=2 egyenletben.
2x=2
Összeadjuk a következőket: x és x.
x=1
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
y=1
A(z) y=x egyenletben behelyettesítjük x helyére a következőt: 1. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) y változóra.
y=1,x=1
A rendszer megoldva.
y-x=0
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
y+x=2
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x.
y-x=0,y+x=2
Az egyenleteket kanonikus alakra hozzuk, majd mátrixok használatával megoldjuk az egyenletrendszert.
\left(\begin{matrix}1&-1\\1&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}0\\2\end{matrix}\right)
Felírjuk az egyenleteket mátrixformában.
inverse(\left(\begin{matrix}1&-1\\1&1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}1&-1\\1&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}1&-1\\1&1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}0\\2\end{matrix}\right)
Balról megszorozzuk az egyenletet \left(\begin{matrix}1&-1\\1&1\end{matrix}\right) inverz mátrixával.
\left(\begin{matrix}1&0\\0&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}1&-1\\1&1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}0\\2\end{matrix}\right)
Ha összeszorzunk egy mátrixot az inverzével, egységmátrixot kapunk.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}1&-1\\1&1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}0\\2\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk az egyenlőségjel bal oldalán lévő mátrixokat.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{1}{1-\left(-1\right)}&-\frac{-1}{1-\left(-1\right)}\\-\frac{1}{1-\left(-1\right)}&\frac{1}{1-\left(-1\right)}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}0\\2\end{matrix}\right)
Az 2\times 2-es mátrix \left(\begin{matrix}a&b\\c&d\end{matrix}\right) inverz mátrixa a \left(\begin{matrix}\frac{d}{ad-bc}&\frac{-b}{ad-bc}\\\frac{-c}{ad-bc}&\frac{a}{ad-bc}\end{matrix}\right), így a mátrixegyenlet felírható mátrixszorzásként.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{1}{2}&\frac{1}{2}\\-\frac{1}{2}&\frac{1}{2}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}0\\2\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{1}{2}\times 2\\\frac{1}{2}\times 2\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk a mátrixokat.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}1\\1\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
y=1,x=1
A mátrixból megkapjuk a(z) y és x elemeket.
y-x=0
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
y+x=2
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x.
y-x=0,y+x=2
A behelyettesítéses megoldáshoz az egyik változó együtthatóinak meg kell egyezniük mindkét egyenletben, így amikor az egyik egyenletet kivonjuk a másikból, a változó kiesik.
y-y-x-x=-2
y+x=2 kivonása a következőből: y-x=0: az egyenlőségjel mindkét oldalán kivonjuk egymásból az egynemű tagokat.
-x-x=-2
Összeadjuk a következőket: y és -y. y és -y kiesik, így egyváltozós egyenletet kapunk, amely megoldható.
-2x=-2
Összeadjuk a következőket: -x és -x.
x=1
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
y+1=2
A(z) y+x=2 egyenletben behelyettesítjük x helyére a következőt: 1. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) y változóra.
y=1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
y=1,x=1
A rendszer megoldva.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}