\left\{ \begin{array} { l } { y = - 2 x + 2 } \\ { y = 4 x - 4 } \end{array} \right\}
Megoldás a(z) y, x változóra
x=1
y=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
y+2x=2
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
y-4x=-4
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
y+2x=2,y-4x=-4
Egy két egyenletből álló egyenletrendszer helyettesítéssel történő megoldásához először kifejezzük az egyik egyenletből az egyik változót. Ezután az eredményt behelyettesítjük ezen változó helyére a másik egyenletben.
y+2x=2
Az egyik egyenletből kifejezzük a(z) y változót úgy, hogy a(z) y változót elkülönítjük az egyenlőségjel bal oldalára.
y=-2x+2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2x.
-2x+2-4x=-4
Behelyettesítjük a(z) -2x+2 értéket y helyére a másik, y-4x=-4 egyenletben.
-6x+2=-4
Összeadjuk a következőket: -2x és -4x.
-6x=-6
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
x=1
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -6.
y=-2+2
A(z) y=-2x+2 egyenletben behelyettesítjük x helyére a következőt: 1. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) y változóra.
y=0
Összeadjuk a következőket: 2 és -2.
y=0,x=1
A rendszer megoldva.
y+2x=2
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
y-4x=-4
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
y+2x=2,y-4x=-4
Az egyenleteket kanonikus alakra hozzuk, majd mátrixok használatával megoldjuk az egyenletrendszert.
\left(\begin{matrix}1&2\\1&-4\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}2\\-4\end{matrix}\right)
Felírjuk az egyenleteket mátrixformában.
inverse(\left(\begin{matrix}1&2\\1&-4\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}1&2\\1&-4\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}1&2\\1&-4\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}2\\-4\end{matrix}\right)
Balról megszorozzuk az egyenletet \left(\begin{matrix}1&2\\1&-4\end{matrix}\right) inverz mátrixával.
\left(\begin{matrix}1&0\\0&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}1&2\\1&-4\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}2\\-4\end{matrix}\right)
Ha összeszorzunk egy mátrixot az inverzével, egységmátrixot kapunk.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}1&2\\1&-4\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}2\\-4\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk az egyenlőségjel bal oldalán lévő mátrixokat.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-\frac{4}{-4-2}&-\frac{2}{-4-2}\\-\frac{1}{-4-2}&\frac{1}{-4-2}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}2\\-4\end{matrix}\right)
Az 2\times 2-es mátrix \left(\begin{matrix}a&b\\c&d\end{matrix}\right) inverz mátrixa a \left(\begin{matrix}\frac{d}{ad-bc}&\frac{-b}{ad-bc}\\\frac{-c}{ad-bc}&\frac{a}{ad-bc}\end{matrix}\right), így a mátrixegyenlet felírható mátrixszorzásként.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{2}{3}&\frac{1}{3}\\\frac{1}{6}&-\frac{1}{6}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}2\\-4\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{2}{3}\times 2+\frac{1}{3}\left(-4\right)\\\frac{1}{6}\times 2-\frac{1}{6}\left(-4\right)\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk a mátrixokat.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}0\\1\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
y=0,x=1
A mátrixból megkapjuk a(z) y és x elemeket.
y+2x=2
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
y-4x=-4
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
y+2x=2,y-4x=-4
A behelyettesítéses megoldáshoz az egyik változó együtthatóinak meg kell egyezniük mindkét egyenletben, így amikor az egyik egyenletet kivonjuk a másikból, a változó kiesik.
y-y+2x+4x=2+4
y-4x=-4 kivonása a következőből: y+2x=2: az egyenlőségjel mindkét oldalán kivonjuk egymásból az egynemű tagokat.
2x+4x=2+4
Összeadjuk a következőket: y és -y. y és -y kiesik, így egyváltozós egyenletet kapunk, amely megoldható.
6x=2+4
Összeadjuk a következőket: 2x és 4x.
6x=6
Összeadjuk a következőket: 2 és 4.
x=1
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
y-4=-4
A(z) y-4x=-4 egyenletben behelyettesítjük x helyére a következőt: 1. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) y változóra.
y=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
y=0,x=1
A rendszer megoldva.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}