\left\{ \begin{array} { l } { 2 x - 3 y = 5 } \\ { 3 x - 2 y = 5 } \end{array} \right.
Megoldás a(z) x, y változóra
x=1
y=-1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x-3y=5,3x-2y=5
Egy két egyenletből álló egyenletrendszer helyettesítéssel történő megoldásához először kifejezzük az egyik egyenletből az egyik változót. Ezután az eredményt behelyettesítjük ezen változó helyére a másik egyenletben.
2x-3y=5
Az egyik egyenletből kifejezzük a(z) x változót úgy, hogy a(z) x változót elkülönítjük az egyenlőségjel bal oldalára.
2x=3y+5
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3y.
x=\frac{1}{2}\left(3y+5\right)
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x=\frac{3}{2}y+\frac{5}{2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és 3y+5.
3\left(\frac{3}{2}y+\frac{5}{2}\right)-2y=5
Behelyettesítjük a(z) \frac{3y+5}{2} értéket x helyére a másik, 3x-2y=5 egyenletben.
\frac{9}{2}y+\frac{15}{2}-2y=5
Összeszorozzuk a következőket: 3 és \frac{3y+5}{2}.
\frac{5}{2}y+\frac{15}{2}=5
Összeadjuk a következőket: \frac{9y}{2} és -2y.
\frac{5}{2}y=-\frac{5}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{15}{2}.
y=-1
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: \frac{5}{2}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
x=\frac{3}{2}\left(-1\right)+\frac{5}{2}
A(z) x=\frac{3}{2}y+\frac{5}{2} egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: -1. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
x=\frac{-3+5}{2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{3}{2} és -1.
x=1
\frac{5}{2} és -\frac{3}{2} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=1,y=-1
A rendszer megoldva.
2x-3y=5,3x-2y=5
Az egyenleteket kanonikus alakra hozzuk, majd mátrixok használatával megoldjuk az egyenletrendszert.
\left(\begin{matrix}2&-3\\3&-2\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}5\\5\end{matrix}\right)
Felírjuk az egyenleteket mátrixformában.
inverse(\left(\begin{matrix}2&-3\\3&-2\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}2&-3\\3&-2\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}2&-3\\3&-2\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}5\\5\end{matrix}\right)
Balról megszorozzuk az egyenletet \left(\begin{matrix}2&-3\\3&-2\end{matrix}\right) inverz mátrixával.
\left(\begin{matrix}1&0\\0&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}2&-3\\3&-2\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}5\\5\end{matrix}\right)
Ha összeszorzunk egy mátrixot az inverzével, egységmátrixot kapunk.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}2&-3\\3&-2\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}5\\5\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk az egyenlőségjel bal oldalán lévő mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-\frac{2}{2\left(-2\right)-\left(-3\times 3\right)}&-\frac{-3}{2\left(-2\right)-\left(-3\times 3\right)}\\-\frac{3}{2\left(-2\right)-\left(-3\times 3\right)}&\frac{2}{2\left(-2\right)-\left(-3\times 3\right)}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}5\\5\end{matrix}\right)
Az \left(\begin{matrix}a&b\\c&d\end{matrix}\right) 2\times 2-es mátrix inverz mátrixa a \left(\begin{matrix}\frac{d}{ad-bc}&\frac{-b}{ad-bc}\\\frac{-c}{ad-bc}&\frac{a}{ad-bc}\end{matrix}\right) mátrix, így a mátrixegyenlet felírható mátrixszorzásként.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-\frac{2}{5}&\frac{3}{5}\\-\frac{3}{5}&\frac{2}{5}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}5\\5\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-\frac{2}{5}\times 5+\frac{3}{5}\times 5\\-\frac{3}{5}\times 5+\frac{2}{5}\times 5\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk a mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}1\\-1\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
x=1,y=-1
A mátrixból megkapjuk a(z) x és y elemeket.
2x-3y=5,3x-2y=5
A behelyettesítéses megoldáshoz az egyik változó együtthatóinak meg kell egyezniük mindkét egyenletben, így amikor az egyik egyenletet kivonjuk a másikból, a változó kiesik.
3\times 2x+3\left(-3\right)y=3\times 5,2\times 3x+2\left(-2\right)y=2\times 5
2x és 3x egyenlővé tételéhez az első egyenlet mindkét oldalán megszorzunk minden tagot a következővel: 3, a második egyenlet mindkét oldalán pedig megszorzunk minden tagot a következővel: 2.
6x-9y=15,6x-4y=10
Egyszerűsítünk.
6x-6x-9y+4y=15-10
6x-4y=10 kivonása a következőből: 6x-9y=15: az egyenlőségjel mindkét oldalán kivonjuk egymásból az egynemű tagokat.
-9y+4y=15-10
Összeadjuk a következőket: 6x és -6x. 6x és -6x kiesik, így egyváltozós egyenletet kapunk, amely megoldható.
-5y=15-10
Összeadjuk a következőket: -9y és 4y.
-5y=5
Összeadjuk a következőket: 15 és -10.
y=-1
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -5.
3x-2\left(-1\right)=5
A(z) 3x-2y=5 egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: -1. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
3x+2=5
Összeszorozzuk a következőket: -2 és -1.
3x=3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
x=1
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x=1,y=-1
A rendszer megoldva.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}