Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{2}+1\approx 2,414213562
x=1-\sqrt{2}\approx -0,414213562
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2\left(x+1\right)+2\left(x^{2}+1\right)\left(-\frac{1}{2}\right)=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}+1,2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2\left(x^{2}+1\right).
2x+2+2\left(x^{2}+1\right)\left(-\frac{1}{2}\right)=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és x+1.
2x+2-\left(x^{2}+1\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -\frac{1}{2}. Az eredmény -1.
2x+2-x^{2}-1=0
x^{2}+1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
2x+1-x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 1.
-x^{2}+2x+1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-1\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-1\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4+4}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-2±\sqrt{8}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és 4.
x=\frac{-2±2\sqrt{2}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 8.
x=\frac{-2±2\sqrt{2}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{2\sqrt{2}-2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2\sqrt{2}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 2\sqrt{2}.
x=1-\sqrt{2}
-2+2\sqrt{2} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-2\sqrt{2}-2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2\sqrt{2}}{-2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{2} kivonása a következőből: -2.
x=\sqrt{2}+1
-2-2\sqrt{2} elosztása a következővel: -2.
x=1-\sqrt{2} x=\sqrt{2}+1
Megoldottuk az egyenletet.
2\left(x+1\right)+2\left(x^{2}+1\right)\left(-\frac{1}{2}\right)=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}+1,2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2\left(x^{2}+1\right).
2x+2+2\left(x^{2}+1\right)\left(-\frac{1}{2}\right)=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és x+1.
2x+2-\left(x^{2}+1\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -\frac{1}{2}. Az eredmény -1.
2x+2-x^{2}-1=0
x^{2}+1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
2x+1-x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 1.
2x-x^{2}=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-x^{2}+2x=-1
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}+2x}{-1}=-\frac{1}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{2}{-1}x=-\frac{1}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-2x=-\frac{1}{-1}
2 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-2x=1
-1 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-2x+1=1+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=2
Összeadjuk a következőket: 1 és 1.
\left(x-1\right)^{2}=2
Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{2}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=\sqrt{2} x-1=-\sqrt{2}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{2}+1 x=1-\sqrt{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}