Megoldás a(z) x változóra
x=-1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x+2\right)x+\left(x-3\right)\left(2x+1\right)=\left(x+2\right)\times 3
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-3,x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x+2\right).
x^{2}+2x+\left(x-3\right)\left(2x+1\right)=\left(x+2\right)\times 3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és x.
x^{2}+2x+2x^{2}-5x-3=\left(x+2\right)\times 3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-3 és 2x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}+2x-5x-3=\left(x+2\right)\times 3
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
3x^{2}-3x-3=\left(x+2\right)\times 3
Összevonjuk a következőket: 2x és -5x. Az eredmény -3x.
3x^{2}-3x-3=3x+6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és 3.
3x^{2}-3x-3-3x=6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
3x^{2}-6x-3=6
Összevonjuk a következőket: -3x és -3x. Az eredmény -6x.
3x^{2}-6x-3-6=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
3x^{2}-6x-9=0
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) -3 értéket. Az eredmény -9.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\times 3\left(-9\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) -9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\times 3\left(-9\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-12\left(-9\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+108}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -9.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{144}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 36 és 108.
x=\frac{-\left(-6\right)±12}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 144.
x=\frac{6±12}{2\times 3}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{6±12}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{18}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±12}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 12.
x=3
18 elosztása a következővel: 6.
x=-\frac{6}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±12}{6}). ± előjele negatív. 12 kivonása a következőből: 6.
x=-1
-6 elosztása a következővel: 6.
x=3 x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
x=-1
A változó (x) értéke nem lehet 3.
\left(x+2\right)x+\left(x-3\right)\left(2x+1\right)=\left(x+2\right)\times 3
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-3,x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x+2\right).
x^{2}+2x+\left(x-3\right)\left(2x+1\right)=\left(x+2\right)\times 3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és x.
x^{2}+2x+2x^{2}-5x-3=\left(x+2\right)\times 3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-3 és 2x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}+2x-5x-3=\left(x+2\right)\times 3
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
3x^{2}-3x-3=\left(x+2\right)\times 3
Összevonjuk a következőket: 2x és -5x. Az eredmény -3x.
3x^{2}-3x-3=3x+6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és 3.
3x^{2}-3x-3-3x=6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
3x^{2}-6x-3=6
Összevonjuk a következőket: -3x és -3x. Az eredmény -6x.
3x^{2}-6x=6+3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3.
3x^{2}-6x=9
Összeadjuk a következőket: 6 és 3. Az eredmény 9.
\frac{3x^{2}-6x}{3}=\frac{9}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\left(-\frac{6}{3}\right)x=\frac{9}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}-2x=\frac{9}{3}
-6 elosztása a következővel: 3.
x^{2}-2x=3
9 elosztása a következővel: 3.
x^{2}-2x+1=3+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=4
Összeadjuk a következőket: 3 és 1.
\left(x-1\right)^{2}=4
A(z) x^{2}-2x+1 kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=2 x-1=-2
Egyszerűsítünk.
x=3 x=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
x=-1
A változó (x) értéke nem lehet 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}